Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

település 1898-ban a hivatalos Szilasbalhás, majd 1942-ben a mai napig is érvényes Mezőszilas nevet kapta/' A névváltozatokból mindenképpen két település összeolvadására következtethetünk, bár ezt megkérdőjelezi az, hogy a falu külterületi lakott helyei között különálló kis lélekszámú településként egy Szilas-puszta még az 1800-as évek közepén is előfordult. Ez a Tükrös nevet kapta a 19. század második felében. A Szilas helységnév szilfás erdőséghez kapcsolható. Szilassi családnévből nem következhet, mert Mezőszilas esetében a helynév korábbi a hasonló nevű birtokosok megjelenésénél. Etimológiai magyarázat szerint a mező szó nyári legelőt, Rétszilas esetében pedig a névelőtag téli szálláshelyet jelölt egykor a magyar nyelvben.

5 A Balhás név eredete sem tisztázott. Egykori feljegyzések szerint az elnevezés a terebélyes Bozótpatak rengeteg vízibolhájával volt kapcsolatos. Egy 14. századi forrás egy Balhás-hegyet jelöl a területen, ettől is nyerhette a nevét a későbbi település. A mai község határához a következő történeti helynevek kapcsolódnak: Akasztó (1930), Albertvölgy (1979), Anna major (1888), Ágostonpuszta (1873), Ángyád-pt. (1565), Áztató (1930), Bakátsföld (1930), Bakos tanya 1930). Balhás-hegy (1346), Báránd-pt. (1900), Baronka (1979), Basahalma (1935), Becsali-pt. (1907), Belátó (1960), Betlehem (1900), Békapesti-tó (1896), Biátus (1900), Bikarét (1920), Bodri-tanya (1930), Bogárd (1696), Bolondvári ér (1907), Borbáth rész (1927), Boronkay-pt. (1858), Borza kút (1930), Bozót-patak (1828), Buhn-pt. (1910), Burgundia köz (1882), Büdös gödör (1930), Cédulaház (1935), Cigányvölgy (1935), Czifrakút (1930), Czinkata major (1858), Csapókuti őrház (1876), Csatári föld (1930), Csikgáti átkelő (1940), Csontos dülő (1950), Csordacsapás (1950), Csordakút (1950), Csörgőrész (1935), Csőszház (1935), Dádi sarok (1935), Deres ház (1828), Dézsmapince (1828). Dini rész (1935), Dobogós malom (1912), Dugókút (1925), Dűltakol (1907), Ecsi-pt. (1873), Erzsébet liget (1908), Édeskút (1927), Égettház-pt. (1960), Érpatak (1930), Faludombja (1935), Fábián-dűlő (1920), Fecske híd (1979), Feketekúti-dűlő (1940), Felső csapás (1907), Forráskút (1950), Föcskegödör (1950), Fuxi föld (1950), Fűzvölgy (1950), Gabonavermek (1950), Galancsér, másként Belátó (1979), Gazdasor (1945), Gombócleső (1935), Gránárium (1910), Grófhegy (1935), Gyönköd-pt. (1488), Halászföldek (1950), Halom-pt. (1907), Hangász-pt. (1907), Határárok (1950), Hármashalom (1935), Hármasház (1935), Heves (1950), Hordóvölgy (1858), Horgas (1960), Hosszúhegy (1935), Hottárvölgy (1809), Huszár-pt. (1858), Huszárcsel (1848), Irigy dűlő (1930), Irtás major (1907), Jajkút (1950), Jerikó (1900), Jobbágyföldek (1848), Józan-hegy (1858), Kasós-dűlő (1930), Kaszinórész (1928), Katlan-völgy (1975), Kányaríkató-pt. (1835), Kápolnai-dűlő (1930), Káposztásföldek (1930), Kenderföldek (1882), Kenessey rész (1935), Kerekdomb (1930), Kerekeskutidűlő (1979), Keresztkert (1838), Kétárok köz (1907), Kiácz tanya (1962), Klubecz híd (1950), Kódus-dűlő (1930), Kőkereszt (1950), Köpködő, másként Koplaló (1930), Köröszt-dűlő (1950), Kukhegyes (1979), Kula-pt. (1907), Kuruchegy (1858), Lacikonyha tábla (1930), Lajoshegy (1896), lepsényi tanya (1930), Liget (1945), Lóherföldek (1907), Lorsytanya (1930), Losonczyrész (1930), Madzag pince (1930), Malomárok (1950), Má-