Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kurucz János: Mezőszilas

Kurucz János: MEZŐSZILAS Mezőszilas Fejér megye déli részén, Székesfehérvártól mintegy 42 km-re fekszik. Területét a szomszédos Lajoskomárom (11 km), Dég (6 km), Pusztaegres (4 km), Igar társközség (5 km) és kis szakaszon a Tolna megyei Ozora (10 km) határai zárják közre. A falu az észak-déli irányban húzódó Bozót-völgyben épült, lakóházainak többsége a Bozót-patak váltakozó felszínű nyugati partján található. A település átlagos tengerszint feletti magassága 143,5 méter. A patak több érből ered, majd Mezőszilason és Igaron áthaladva Simontornyánál ömlik a Sióba. Csatornázására utoljára 1889-ben és 1938-ban fordítottak gondot, ennek következtében a vízterülete erősen kiszélesedett, a helyenként 100 méter szélességet jócskán meghaladó ingovány jelentős kihasználatlan területet képez a község határában. Mezőszilas területére általában a mészlepedékes csernozjom talaj a jellemző, a Bozót-patak hosszan elnyúló széles partmenti szakaszát kivéve, elenyésző azoknak a földterületeknek a nagysága, amelyet a falu lakói nem hasznosítottak a település határában. A környék vízben szegény, éghajlatára is a kevés csapadék jellemző. A falu a 19. században Veszprém megye Mezőföld járásához tartozott. 1950-ben az Enyingi járás falvaival együtt Fejéi' megyéhez kapcsolták, majd 1961-ben a Sárbogárdi járáshoz került. A község katolikus egyháza a Veszprémi Püspökséghez, református egyháza pedig a Dunántúli Református Egyházterülethez tartozik. Mezőszilas Igar társközséggel közös közigazgatású tanácsi község, határterülete 6497 hektár, lakóinak száma 2158 volt 1984-ben. A mai település egykori feljegyzések szerint a Szilas és Balhás helységek összeépüléséből jött létre.

1 A két előző falu, illetve korábban puszta, a 14. századtól követhető nyomon megszakításokkal a 18. század elejéig. Bolhást a Bozót-patak nyugati partján jelzik iratok az összeépülésig. Ez a lakott hely 1346-ban Poss. Balphas, 197-ben Balhach és Bolhach, 1697-ben Bohas, 1773-ban Alsó-, Közép-, és Felső-Bolhás, 1774-ben Három Bolhás néven fordul elő.

2, A másik őstelepülés 1436-ban és 1536-ban Zylas, 1564-ben Mezezylas, 1570-ben Mezeozylas, 1588-ban Mező Szijlas, 1590-ben Mezewsylas, 1617-ben Mezős Zylas, 1688-ban és 1690-ben Sillas, 1696-ban Sylas, 1701-ben pedig Szylass néven szerepel különböző forrásokban.

3 A 18. század elejétől már együtt fordulnak elő; 1718-ban Szilas aliter Bolhás, 1828-ban Bolhás falu és Szilas praedium, 1851-ben Balhás Szilas, 1863-tól Szilas-Balhás néven jegyzik. A közös