Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

Az állattenyésztés tekintetében főszerepet a szarvasmarha- és sertéstenyésztés játszott. A szarvasmarha-állomány a tárgyalt időszakban mintegy 80%-kal, ezzel párhuzamosan a tejtermelés háromszorosára nőtt. A szövetkezet sertésállománya négyszeresére, a húsértékesítés hétszeresére növekedett. A termelőszövetkezet vagyona egyenletesen emelkedett. A bruttó jövedelem kétszeresére, kb. 7 millió 828 ezer forintra növekedett. A szövetkezeti tagok jövedelme 1960-tól 1963-ig stagnált, havonként kb. 1400 Ft jutott 1 tagra. A jövedelem 1964-től egyenletesen emelkedett: 1965-ben évi 19 ezer 270 Ft, 1967-ben évi 21 ezer 700 Ft, 1969-ben pedig évi 28 ezer 400 Ft volt. Megállapíthatjuk, hogy az 1950-es években a mezőgazdasági, politikai és egyéb helyi okok következtében a szocialista mezőgazdaság átmeneti sikereket tudott felmutatni. 1960 után egy szorgalmasan gyarapodó szocialista mezőgazdaság bontakozott ki Mátyásdombon. Ezért volt sokak számára érthetetlen, hogy az 1970-es évek elején a mátyásdombi szövetkezetet Kislánghoz csatolták. Eddig Kislánggal a községnek szinte semmi kapcsolata nem volt. Csak bonyolította a helyzetet, hogy 1974-ben felmerült Mátyásdombnak, mint társközségnek Enyinggel való egyesítése. A gazdálkodásban fontos szerepet játszottak a háztáji kertek is, ezekben kezdett meghonosodni a gyümölcstermesztés. A község területének jelentős része az enyingi állami gazdaság kezelésében volt. Pálmajorban az állami gazdaság 708 kat. holdon mintatelepet létesített, >•••. A földművesszövetkezet alapító tagjai között találjuk Rohling Frigyest, Buzási Józsefet, Tüttő Jánost és Rácz Sándort. A taglétszám rövid idő alatt 280-ra szaporodott. A vegyesbolt forgalma 1951—1952-ben havi 30—40 ezer forint, 1953-ban a raktári készlet elérte a 100—120 ezer forintot. Kenyeret Kislángról kaptak, a helyi tüzelőellátás nem volt biztosítva. Adatainkból lassú, de egyenletes fejlődés tűnik ki. Tudnunk kell azonban, hogy 1956 előtt a vegyesbolt és az italbolt romos épületben működött. Különösen a raktározás volt megoldhatatlan, az áruk egy része tönkrement. 1956-ban a földművesszövetkezet helyi tagsága a régi épület lebontását határozta el. 1957-ben új bolthelyiség és italbolt állt a vásárlók rendelkezésére. 1960-tól az Enying és Vidéke ÁFÉSz keretében működik a helyi kereskedelem. A kereskedelem és vendéglátás forgalma 1980-ig megsokszorozódott. 1957-ben a szövetkezeti bolt forgalma 404 ezer forint, az italbolté 551 ezer forint volt. 1960-ban élelmiszerből, ruházati cikkekből és vegyes iparcikkekből 1 millió 733 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le. A vendéglátóipar évi forgalma 972 ezer forint. 1961-ben az áruforgalom 1 millió 874 ezer forint, a vendéglátóipari forgalom 1 millió 316 ezer forint volt. Ebben az évben már 2 vegyesboltot és 3 vendéglátóipari „egységet" tartottak nyilván. 1966-ban az élelmiszerek, ruházati cikkek, vegyes iparcikkek eladásából 3 millió 69 ezer forint „született", a vendéglátóipari forgalom pedig 2 millió 71 ezer forint. 1980-ban az éves forgalom 12 millió 809 ezer forint volt. Mátyásdombon az ipar mindvégig kisipari szolgáltató keretek között maradt. A kis településeken hagyományos iparosokat találunk, s ezek