Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Várnai Tamás: Mátyásdomb

száma is ingadozó, sőt az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. 1957-ben 8 (cipész, fodrász, kerékgyártó, kovács, kőműves dolgozott a községben), 1958-ban 7 fő a kisiparosok száma. 1963-ban 4 magánkisiparos dolgozott a községben. 1972-ben emelkedést tapasztalunk, (8 kisiparos), 1980-ban az iparban foglalkoztatottak száma 117 fő, ezek nagy része azonban nem helyben dolgozott, hanem a környék ipari üzemeiben. A kulturális élet centruma az iskola. 1954-ben a tanítás 3 helyen folyt: egy 4 tantermes új iskolában, 2 tantermes ún. „tornyos iskolá"-ban, és a kastélyban 1 tanteremben. Fontos feladatként jelentkezett a nevelők számának növelése. 1970-ig 5 pedagógus család részére biztosítottak lakást. A tanulók, tantermek és nevelők számának alakulása Év Tanulók létszáma: Termek száma: Nevelők száma: 1956 187 8 7 1958 192 6 8 1960 211 5 í) 1963 245 5 12 1966 236 4 11 1970 223 5 11 A mátyásdombi iskola jelenleg tagiskola, a felsőosztályok tanulói Enyingre járnak. Kultúrotthon építésére az első lépést még a dégi végrehajtó bizottság megtette. 1951. szeptember 10-én utasították a Feketepusztát képviselő Vincze János vb-tagot, hogy az építésvezetővel az előméreti költségvetést készíttesse el. Az 1952-ben kialakított Mátyásdomb község a kastélyban kultúrotthont és ideiglenes mozit létesített. A kultúrotthonnak két öltözője és színpada is volt. Több sikeres előadást tartottak itt. Az új kultúrház — Arany János nevét viseli — 1969-ben épült, a mozi pedig 1961 óta működik 168 férőhellyel. A könyvtár 1951-ben iskolai könyvtárként működött. 1954-ben községi kezelésbe került. Az új szabadpolcos könyvtár 1969-től működik. A könyvtár szépen, korszerűen berendezett intézmény, amely kielégíti az igényeket. A könyvállomány és az olvasók száma eléggé gyarapodott. 1972-ben állománya 2664 kötet, a bejegyzett olvasóké 105 fő volt. 1976ban a könyvállomány 3497-re szaporodott, az olvasók száma 166 fő, de 1980-ban az olvasók száma 113 főre csökkent. Mátyásdombon a helyi tanács 1962-ben építette fel mintegy 780 ezer forintos költséggel az új orvosi rendelőt és szolgálati lakást. 1960-ban már önálló orvosa van a községnek. 1959-ben a szülésznői állást megszüntették, mivel ezután a szüléseket az enyingi szülőotthonban vezették le.