Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Várnai Tamás: Mátyásdomb
A nagyobb beruházások főként felsőbb szervek támogatásával és társadalmi munkával valósultak meg. Mátyásdomb község saját bevételei igen szerények, még az 1970-es években sem érték el az évi 50 ezer forintot. 19 * A községben 1950-ig egyéni gazdálkodás folyt, Területe mezőgazdasági termelésre alkalmas, mert az kitűnő mezőföldi talaj. A,gazdálkodás a felszabadulást követő években nehéz körülmények között folyt. A volt cselédekből, földnélküli telepesekből kikerült újgazdáknak kevés tapasztalatuk volt az egyéni gazdálkodás terén. Még nagyobb problémát okozott a termelőeszközök, főleg igavonó állatok hiánya. Többen ásókkal művelték földjeiket. Az első termelőszövetkezeti csoportokról 1950 augusztusától kezdve vannak adataink. Az első termelőszövetkezet 1950. • augusztus 20-án alakult és az „Alkotmány" nevet vette fel. Területe 828 kat. hold 1284 négyszögöl volt és elnöke Juhász István lett. 1952. februárból három csoportról van tudomásunk: az Alkotmány, a Rákóczi, a Törekvő tszcs-ről. 1952ben a község területének 96%-a tartozott a tsz-csoportokhoz és ebben az évben a tagosítás is befejezést nyert, A Rákóczi I. típusú tszcs-ről annyit tudunk, hogy 1951-ben 461 kat. holdnyi tavaszi vetése volt. A Törekvő II. típusú termelőszövetkezeti csoport 111 kat. holdat egyénileg művelt meg. 1956 elején a községben az alábbi növényfajtákat termesztették: kenyérgabonát 654 holdon, árpát 173 holdon, zabot 17 holdon, kukoricát 516 holdon, burgonyát 29 holdon, cukorrépát 58 holdon, takarmányrépát 19 holdon, lucernát 83 holdon, vörösherét 52 holdon, zabos bükkönyt pedig 69 holdon. 'Ugyanezen időben 331 szarvasmarhát, 1519 sertést, 117 lovat és 205 juhot tartottak. A búza holdankénti terméshozama 1954-es adat szerint jobb volt az egyéni gazdákénál. 1 tagra jutó évi pénzjövedelem 195.2-ben 12 ezer Ft, 1954-ben 15 ezer Ft volt. Ezek az eredmények a csoportok tagságát nem elégítették ki, s a szövetkezetek az ellenforradalmi események hatására széthullottak. 1958-ban a szocialista átszervezés munkáját itt is újra kezdték. 1958 tavaszán megalakult a Kossuth Mgtsz Kúti István elnökletével. A következő évben alakult a Hunyadi Mgtsz és ezek az eredmények már a szocialista mezőgazdaság egyértelművé válását jelentették. 1960-ban a két szövetkezet egyesült és Lenin nevét vette fel. 1960 elején a Lenin Mgtsz vetésterülete az alábbi képet nyújtotta: összes terület 1927 hold, ebből szántó 1741 hold. Családok száma 135, tagok száma 158. 1 tagra 11 hold szántóterület jutott. A szövetkezeti gazdálkodást segítő beruházások összege 1960 és 1968 között megközelítette a 9 millió forintot. 1963-ban a szövetkezetnek 7 traktora volt. A traktorok száma 1964ben 14-re emelkedett. 1960 és 1969 között a búza termelése mintegy 51%-os növekedést mutat. Ez az eredmény a járás többi községeihez viszonyítva az átlagosnál jobb. A kukorica termelése 10 év átlagában kis mértékben növekedett. A cukorrépa termesztése az 1950-es évekhez képest javulást mutatott, ennek ellenére 10 év alatt általában stagnált.
