Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

sertés, 151 juh. A földek megoszlása: 471 hold szántó, 209 kaszás rét és 200 kapás szőlő. 47 Az uradalom 1775. évi bevétele összesen 3742 Ft. Ebből az úrbéres telkekből 641 Ft, az árendás telkekből 327 Ft, a birkás árendája 600 Ft, a mészárszéké 25 Ft, báránytized 54 Ft, gabonakilenced és -tized 1250 Ft, két malom 359 Ft, úrbéres fa 22 Ft, borkilenced és -tized 204 Ft, kocsmáitatás 259 Ft. 20 1/8 úrbéres és 12 4/12 nem úrbéres (kivé­telezett: árendás, pap, uradalmi alkamazottak, jegyző stb.) telket tartot­tak nyilván. 48 Az 1784—1787. évi népességösszeírás 100 házban 112 családot, ösz­szesen 592 lelket talált. Ebből pap 1, nő 300, nemes 33, jobbágy 48, pol­gár és paraszt örököse 36, zsellér 61, polgár vagy mesterember 10-10, egyéb 13. Az 1—12 éves gyermekek száma 67, a 13—17 éveseké 22. A paróchia, a kocsma és a falun kívüli majorság kőből épült, a templom viszont elhanyagolt állapotban volt. Félórányira egy kis tó terült el, szi­lárd gáttal és egy kis malommal. A lakosok — adás-vétel céljából — a fehérvári vásárokat látogatták. 40 A lakosság magyar, földesura gróf Esz­terházy János. 50 II. József parancsa és a magyar királyi helytartótanács rendelke­zése alapján összesítő táblázat készült az úrbéri szerződések adatairól. A falut II. osztályba sorolták, 63 jobbággyal, 10 zsellérrel, 7 hazátlan zsellérrel, 19 telekkel. A belsőség 40 2/8 pozsonyi mérős, a szántó 768 2/8 hold, a rét 46 4/8 kaszás. Az évi marhás robot 1251 6/8, a gyalog­robot 2727 4/8 nap. Az évi cenzus 73 Ft, a szolgáltatás: 19 öl fa, 114 font fonás, 19 icce vaj, 38-38 kappan és csirke, 228 db tojás. A falu saját birtoka: 3 kaszás rét, a kocsmaadó havi 6 Ft. 51 1789-ben a lakosok kérték az uradalomtól, hogy az addig 400 Ft-ért bérelt allodiális földeket továbbra is árendálhassák. Eddig nem sok hasz­not húztak belőlük, mert igen elhanyagoltak voltak, trágyázni kellett és a perjétől megtisztítani. 52 1791-ben a szőlőhegyről való törköly akóját 40 d-ért ajánlották fel az uradalomnak.'' 1 ' 1793-ban egy új malom építé­sét tervezték. 5 ' 1 1795-ben a szőlőhegyen 98 jobbágy bírt 59 523 négyszögöl kukorica­és egyéb földet. Addig ötödöt adtak utána, ezután minden 1/5 öl után 1 d-t. 55 1803-ban a bérlő birkásra panaszkodtak, aki a jobbágyságnak áten­gedett irtott erdőterületet magának foglalta el. A következő évben a falu úrbéri panaszát a helytartótanács rendelete értelmében, Zlinszky Imre szolgabíró vizsgálja. 56 A jelentésre a helytartótanács a következő észrevételeket tette: az 1500 évi 29. artikulus szerint előbb a kilencedet, azután a tizedet kell beszedni azokon a birtokokon is, ahol az egyházi tizedet a földesúr bérli. Az ötöd szedése viszont jogtalan. A vármegye vizsgálja ki, milyen jogcímen adják ki azokat a földeket árendába, amelyeket a földesúr köteles volna az előírt úrbéres szolgáltatások mel­lett jobbágy telekként kiosztani. A panasz szerint a földesúr az 1802. évi új telekfelosztáskor jelentős maradványföldeket sajátított ki. A várme­gye ezt vizsgálja meg, és amennyiben igaz, a maradványföldeket csatol­ja az adóalaphoz. Az Árpád-völgy nevű területet, amelyet a földesúr en­gedélyével a jobbágyok tettek közös legelőből szántófölddé, meg kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom