Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
hagyni az ő használatukban. Fejér vármegye közgyűlése utasította a szolgabírót: közölje a helytartótanács rendeletét a földesúrral, illetve az elrendelt vizsgálatokat végezze el, a földesúrtól pedig kérjen nyilatkozatot az abban foglaltakról/'' Vályi András 1796-ban azt írja Magyaralmásról, hogy magyar falu Fejér vármegyében. Földesura a gróf Eszterházy család. Lakosai katolikusok és reformátusok. Fej érvártól 1 mérföldnyire fekszik, nem messze az elpusztult Csókakő várától. Határa jó termékenységű, elég réttel és legelővel. „Középszerű vagyonyaihoz képest" második osztálybeli. 58 Crusius 1804. évi lexikona szerint magyar falu, Csákvárhoz, Tatához közel. Katolikusok és reformátusok lakják. Lipszky 1808. évi Repertóriumában mindössze annyit olvashatunk róla, hogy magyar falu (a térképen szerepel: IV. Q 26.). Rumi 1809. évi geográfiai-statisztikai névtára Almás címszó alatt két Almást említ Székesfehérvár melletti faluként: Magyar Almást és Rácz Almást. 59 1809-ben az európai események elérték Magyaralmást. A Napóleon elleni nemesi felkelés védelmi vonalként a székesfehérvári Kálváriahegytől Magyaralmásig terjedő magaslatokat választotta védelmi vonalul. Ez, a Sárvízzel együtt, igen kedvezőnek látszott. 00 1809. október 7-én a Keglevich őrnagy dandáréhoz tartozó, 6 századból álló nógrádi lovasezred egyik részlege állomásozott a faluban. Az október 27-i diszlokáció szerint a 6 századból álló szatmári gyalogezred Zámolyon és Magyaralmáson tartózkodott. Ez még mindig nagyszámú katonaságot jelentett. Az október 28-i menetterv szerint a nemesi felkelés csapatai 31-én vonultak át/ 1 1816-ban az árendás nemesek tettek panaszt, mivel robotra kényszerítették őket, ha az uradalomnak gabonát kell szállítani Tatára, önként felajánlottak évi l-l nap fuvart Tatáig. A panaszhoz mellékelt kimutatás szerint 11 nemes összesen 143 napot szolgált favágással, fa-, zab- és ganéjhordással. A falu válasza: szó sincs arról, hogy a falu közös szolgáltatásaiban való részvételre kényszerítenek őket, hiszen a falu bírájának nincs is hatalma felettük. Ami pedig az úr dolgát illeti, öszszesen nem teljesítenek 100 napot, tehát annyit se, mint egy féltelkes jobbágy. A megoldás: vegyék el tőlük az árendált földeket és adják oda a jobbágyoknak, akik majd híven teljesítik a robotot/ 2 1825. december 5-én tűzvész pusztított. Leégett Szaklajda József, Boros József, Pentz Ádám, Nemes József, Tatai István, Tima Mihály, Rátz István, Rátz József, Nemes János, Nemes Mihály, Rákász József, Frank Albert és Szarka György háza. Az összes kár 11 350 Ft. A tűzkárosultak 1826-ra adóelengedésben részesültek/ 3 Ludovicus Nagy 1828-ban (Notitia) azt írja, hogy Almáson (Magyar) 117 ház van. 389 katolikus, 1464 evangélikus, 76 zsidó, összesen 1929 fő lakja. 0 '' Az 1828. évi összeírás idején jelentős bortermő vidék. Egy-egy zsellércsaládra 1/4—1 2/4 pozsonyi mérős szőlő jutott. A 45 úrbéres házas zsellér közül 37-nek (82,22%) volt szőlője. A 32 hazátlan zsellér közül 12-nek (37,50%). Egy családfőre 0,340 hold szántóföld esett. Házas zsellér 58,40%, a hazátlan 41,60%/ 5
