Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

jos, Szontagh József, ifj. Nagy József, id. Kis József, A. Sárközi József, Komon János, Bokodi János, Komon Benő. Bélley Dániel jegyzőt 1893. április 6-án a főszolgabíró állásából felmentette. Ugyanekkor Boncz István segédjegyző ellen is vizsgálat indult. Boncz István ekkor eltávozott a községből. Molnár Lajos mányi községi jegyző 1860-ban született. Jegyzői oklevelét 1886. szeptember 17-én szerezte meg. Mányon jegyzővé 1893. november 6-án választották meg. A segédjegyző, Szalay Imre, 1868-ban született, jegyzői oklevelét 1892. október 22-én szerezte, és mányi működését 1893. szeptember 30-án kezdte/'

2 A községi kiadásokat az elöljáróság a törzsvagyon jövedelméből és a pótadóból fedezte. A községi törzsvagyon értéke 8830 forint, melyből az ingatlanok 6510, az ingóságok 2321 forintot tettek ki. Az ingatlanokat bérbeadás útján hasznosították. A bérbeadást árverés útján a községi bíró eszközölte. A törzsvagyonon túl még a községnek jövedelme származott a vadászati haszonbérből, a regálé kötvény kamataiból, és a végrehajtási költségből. Ezek összesen 310 forintot tettek ki 1898-ban. A vadászati haszonbérlő 1889-től Vasanits Béla volt. A .pótadó 1898-ban a következő: a földadó után 10%, egyéb adók után 15%. A következő évben a földadó utáni pótadó 7%-ra, az egyéb adónemek után pedig 11%-ra változott. A pótadóhátralék elég tetemes: 1892-ben 519, 1893-ban 390, 1394-ben 158, 1895-ben 113, 1896-ban 123, 1897-ben 109 forint. 1883—1884-ben Mányon gyakoriak a tűzesetek. A hatóság szándékos gyújtogatásra gyanakodott. 1883. február 20-án este H. Varga András örsszőlőhegyi borospincéje égett le; 1883. április 22-én este egynegyed tíz órakor Deák Pál szérűskertjében égett el a szalma és némi takarmány; 1884. május 5-én a déli órákban Maius József lakóháza égett le; 1884. október 31-én este 7 órakor Bori Sándor községi bíró örsszőlőhegyi borospincéjét gyújtották fel; 1885. január 31-én este fél 9-kor Kiss Károly mányi református lelkész udvarán gyújtottak fel egy épületet; 1886. augusztus 23-án Wencz János bíró borospincéje égett le. Wentz szerint ekkor 400 forint kára keletkezett. A községi bírók, a református lelkész vagyona ellen elkövetett kihágások bosszúból fakadtak. Wentz János 1887. március 16-án mondta el a hatóságnak, hogy az adóhivatal megbízásából 8 nap alatt árverést kellett volna lebonyolítani Mányon. Az adósoktól a zálogtárgyakat kellett volna elkobozni, s azokat kótyavetyére bocsátani. A bíró egy napig folytatta a zálogolásokat, amikor este borospincéjét felgyújtották/'

3 1896-ban kelt leírás mégis így jellemzi a mányi lakosság egyik nagyobb csoportját: „Erkölcsi tekintetben feltűnő nagyobb bajok, cégéres bűnök nincsenek, habár a főváros közelsége korántsem szolgál az erkölcsök tisztaságára. Egyébként dologszeretők, takarékosak, egyszerűek, jó hazafiak, vendégszeretők, értelmesek, művelődésre fogékonyak, maguk alapítottak és tartanak fenn olvasókört. "

Vl A társadalmi egyesületek elég nagy száma keletkezett az első világháború előtt. Á Mányi Kölcsönös Segélyező Egyesület 1884-ben jött létre. Alapítói között volt Deitrich László, Brachfeld Lajos, Vörösmarty Mihály. Az egyesület szövetkezeti jelleggel fejtette ki működését. He-