Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

tente a tagság bizonyos összegeket fizetett be a pénztárba, amely bizto­sította azt, hogy az egyesület tőkét halmozott fel. A tőkét elsősorban az egyesület saját tagjainak adta ki hitelre. A Katolikus Népkört Schneider János plébános 1897-ben hozta lét­re. Az egyesület célja a hitélet fejlesztésén túl a község szegényeinek a támogatása. Az alakuláskor a katolikus körnek 20 tagja volt, a későbbi­ekben a létszám egyre gyarapodott, és 1930-ban Udvarrdy Ignác plébá­nos működése alatt, a létszám 150 főnél is többre duzzadt fel. A Polgári Olvasó Kör 1890-ben alakult. 1913-ban a Kör saját helyi­séget szerzett, rendezvényeit azóta itt tartja, és itt helyezte el 400 köte­les könyvtárát. 1930-ban a tagság szába 60 fő volt. A Polgári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1902-ben alakult a Hangya központ által kiadott alapszabályok értelmében. Kereskedéssel foglalkozik a szövetkezet; főleg fűszer, vegyes, rőfös és háztartási cik­kekkel. A szövetkezet a Hangya központ kötelékeibe tartozott. A helyi közrendészeti ügyeket a két kisbíró intézte. Az éjjeli őrsé­get a község által fogadott, két éjjeliőr látta el. A tűzoltást az önkéntes tűzoltóegylet tagjai végezzék. Ez egy 20 tagból álló testület, melynek pa­rancsnoka Bárány József. A képviselőtestület a közgyűléseken a községi érdeket tekintve hoz­ta meg határozatait, természetesen ügyelt arra, hogy adózó polgárait na­gyobb teherrel ne sújtsa. Ezekből a határozatokból ismertetünk néhá­nyat: 1880-ban elkészítették a község katonai elszállásolási tervét. Ki­derült, hogy a községben 5 olyan szoba van, ahol tiszti szállást lehetett berendezni, és hadgyakorlat alkalmával 144 szobát a legénységnek át­adni. Ugyancsak 141 istállót tudtak igénybe venni lovak számára. Egyéb­ként a község mozgósítás esetén 5 tisztet, 376 közkatonát, 334 lovat tu­dott elhelyezni. A körorvos, Hartmann József Bicskén lakott. Mány ugyanis a bicskei körorvosi körbe tartozott. A körorvos hetenkint egy­szer, a szerdai napokon látogatta meg Mányt, amikor a betegeket meg­vizsgálta. A község a körorvosi fizetéshez évi 168 forinttal járult. 1893-ban lebontották a községi kocsmaépületet. Ezt közegészségügyi és „szépészeti okokkal" magyarázta az elöljáróság. A községi kocsma a törzsvagyonhoz tartozott, így a képviselő-testület nem akart megválni a kocsmától. Több közgyűlési napot is kitűztek, amikor a lebontást meg­tárgyalni és a tárgyalási eredményt határozattá akarták emelni. A tag­ság azonban több alkalommal nem jelent meg olyan számban, hogy a gyűlés határozatképes lett volna. 1893. május 21-én a kocsmaház kör­nyékén lakók közül Bárány József, Végh János, Németh István, Ács Zsigmond a községi vezetőség felelősségre vonását fontolgatta, mivel nem tudott hatni a testületre. Végül is május 28-án sikerült a községi képviselőket határozatképes számmal egybehívni. Itt olyan határozat született, hogy a kocsmaházat a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vá­sárolják meg. Kikiáltási ára 425 forint volt, és az épületet maguk bont­sák le, a nyert területet pedig csatolják belső telkeikhez. Az 1880-as évek végén a mányi szőlők is kipusztultak. Néhány évig a kivágott tőkék helyén szántóföldi növényeket termesztettek. A szőlők újjáültetése 1898-ban is folyamatos volt, a szőlőtelepítést az elöljáróság ösztönözte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom