Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

tente a tagság bizonyos összegeket fizetett be a pénztárba, amely biztosította azt, hogy az egyesület tőkét halmozott fel. A tőkét elsősorban az egyesület saját tagjainak adta ki hitelre. A Katolikus Népkört Schneider János plébános 1897-ben hozta létre. Az egyesület célja a hitélet fejlesztésén túl a község szegényeinek a támogatása. Az alakuláskor a katolikus körnek 20 tagja volt, a későbbiekben a létszám egyre gyarapodott, és 1930-ban Udvarrdy Ignác plébános működése alatt, a létszám 150 főnél is többre duzzadt fel. A Polgári Olvasó Kör 1890-ben alakult. 1913-ban a Kör saját helyiséget szerzett, rendezvényeit azóta itt tartja, és itt helyezte el 400 köteles könyvtárát. 1930-ban a tagság szába 60 fő volt. A Polgári Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1902-ben alakult a Hangya központ által kiadott alapszabályok értelmében. Kereskedéssel foglalkozik a szövetkezet; főleg fűszer, vegyes, rőfös és háztartási cikkekkel. A szövetkezet a Hangya központ kötelékeibe tartozott. A helyi közrendészeti ügyeket a két kisbíró intézte. Az éjjeli őrséget a község által fogadott, két éjjeliőr látta el. A tűzoltást az önkéntes tűzoltóegylet tagjai végezzék. Ez egy 20 tagból álló testület, melynek parancsnoka Bárány József. A képviselőtestület a közgyűléseken a községi érdeket tekintve hozta meg határozatait, természetesen ügyelt arra, hogy adózó polgárait nagyobb teherrel ne sújtsa. Ezekből a határozatokból ismertetünk néhányat: 1880-ban elkészítették a község katonai elszállásolási tervét. Kiderült, hogy a községben 5 olyan szoba van, ahol tiszti szállást lehetett berendezni, és hadgyakorlat alkalmával 144 szobát a legénységnek átadni. Ugyancsak 141 istállót tudtak igénybe venni lovak számára. Egyébként a község mozgósítás esetén 5 tisztet, 376 közkatonát, 334 lovat tudott elhelyezni. A körorvos, Hartmann József Bicskén lakott. Mány ugyanis a bicskei körorvosi körbe tartozott. A körorvos hetenkint egyszer, a szerdai napokon látogatta meg Mányt, amikor a betegeket megvizsgálta. A község a körorvosi fizetéshez évi 168 forinttal járult. 1893-ban lebontották a községi kocsmaépületet. Ezt közegészségügyi és „szépészeti okokkal" magyarázta az elöljáróság. A községi kocsma a törzsvagyonhoz tartozott, így a képviselő-testület nem akart megválni a kocsmától. Több közgyűlési napot is kitűztek, amikor a lebontást megtárgyalni és a tárgyalási eredményt határozattá akarták emelni. A tagság azonban több alkalommal nem jelent meg olyan számban, hogy a gyűlés határozatképes lett volna. 1893. május 21-én a kocsmaház környékén lakók közül Bárány József, Végh János, Németh István, Ács Zsigmond a községi vezetőség felelősségre vonását fontolgatta, mivel nem tudott hatni a testületre. Végül is május 28-án sikerült a községi képviselőket határozatképes számmal egybehívni. Itt olyan határozat született, hogy a kocsmaházat a szomszédos ingatlanok tulajdonosai vásárolják meg. Kikiáltási ára 425 forint volt, és az épületet maguk bontsák le, a nyert területet pedig csatolják belső telkeikhez. Az 1880-as évek végén a mányi szőlők is kipusztultak. Néhány évig a kivágott tőkék helyén szántóföldi növényeket termesztettek. A szőlők újjáültetése 1898-ban is folyamatos volt, a szőlőtelepítést az elöljáróság ösztönözte.