Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

1860-ban a mányi erdők jellegzetes fái voltak: a tölgy-, a cser-, a kőris, a szil-, a nyár-, az akác- és a fűz. Gyümölcsfák közül megtalálható az alma, a körte, a szilva, a meggy, cseresznye, a barack, a mandula, a dió. Gyümölcsfák becsült száma 1860-ban 10 ezer. 1860-ból rendelkezésünkre áll a községi kisbirtokról és az urasági birtokról egy terméseredmény-kimutatás. A 6257 hold szántóterületen az alábbi volt a terméseredmény.

30 Termés neve: Vetésterület (összesen) Átlagtermés (1 m hold pozsonyi mérővel) Termés összesen (pozsonyi mérő) búza 1550 8 12 400 rozs 900 8 7 200 árpa 673 7 4 711 zab 545 7 3 815 köles 320 15 4 800 tengeri 950 13 12 350 burgonya 536 50 (q) 26 300 (q) A lakosság egésze földműves foglalkozású, de van 140 család, amely kézműves és értelmiségi foglalkozást is űzött. Ezek a következők: asztalos 4, ács 15, bognár 3, csizmadia 7, kovács 7, kádár 2, kőműves 46, kereskedő 4, kocsmáros 3. lakatos 1, mészáros 1, szabó 2, szűcs 1, takács 38. 1 katolikus lelkész. 1 református lelkész, 1 katolikus tanító, 1 református tanító, 1 községi jegyző, 1 uradalmi gazdatiszt. Az összeírásból kiderül, hogy a kézművesek döntő többsége német, és csak a csizmadiák, a kovácsok és a lakatos magyar. Az állatállomány a következő 1860-ban: ló 250, igás ökör 160, tehén 400. sertés 750, juh 8900. A iuhok többsége a nemesített fajhoz tartozott. (A juhok az urasági birtokon nevelődtek. Feljegyezték, hogy évente átlag 225 mázsa gyapjút adott el az uradalom Mányon.) A szárnyasok száma meglepően magas. Összeírásra került 11 ezer db tyúk, 5500 liba, 200 darab réce.

37 Pesti Frigyes gyűjtésében Mány községre található adatok szerint az 1860-as évek elején a lakók úgy tudták, hogy a község 1560 táján keletkezett. Ez a hagyomány a falu török alatti újratelepülésére vonatkozik, amely valóban ez idő tájt ment végbe, mivel a középkori falu elpusztult a török hódoltság első évtizedében. Ugyancsak a hagyományra támaszkodva írta a falu vezetője, hogy a községet telepes lakók lakják, akik az ország különböző falvaiból költöztek ide. Kezdetben csak magyar lakossága van Mánynak, és a németek később érkeztek. 1864-ben Mány határában a következő földrajzi neveket, főleg dűlőneveket jegyezték fel: Barátdűlő. Ez szántóföld, amely a szomszédos Zsámbék határában lévő Baráterdőről kapta nevét. Gutkő. Ez egy meredek kőszikla, amely a hegy egy része.