Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

Kőhányás. Szántóföldként hasznosított terület. Mélyvölgy. Rét azaz szénát termő terület. Gyula. Szántók vannak ebben a dűlőben, bár egy 1897. évi adat szerint Gyularét nevű terület is van. A néphagyomány szerint is Gyuladűlőben egykor település állt. A község elöljárósága szerint szántás alkalmával épületmaradványok gyakran előkerülnek. A történeti adatok bizonyítják ezt a néphagyományt, valóban itt állt Gyula-falu, amely a magyar középkorban jelentős településnek számított. Cserkavölgy. 1864-ben rét, de 1812-ben még erdő, melyet irtás útján alakították át legelővé, majd rétté. Szilvölgy. Szántónak és rétnek hasznosítják. Ismeretes a Szilhátdűlő is, amely 1897-ben tűnik fel a forrásokban. A szilvölgyi réten vörösszárú fű terem. A hagyomány szerint a szilfákról kapta ez a terület az elnevezést. Paprét. 1864-ben legelőterület. Zsidó-halála. Ugyancsak legelő, ahol a hagyomány szerint egy kereskedő utazása alkalmával meghalt. Cseresznyésberek. 1864-ben szántóföld. Ereszkedő. Meneteles, dombos terepű szántóföld. Kopolya. Szántó, sok vízállással. Elyeki-dűlő. A Mányt Etyekkel összekötő országút mellett fekvő szántóterület. Temetődűlő. A temető melletti szántóföld. Sajgó. E helyen egy tó állt, de a 19. század közepéig lecsapolták, a területet szántóföldként és rétként hasznosították. 1812-ben Sajgho-Rét elnevezés már ismeretes. 1903-ban Sajgó-majort itt építették fel. Pallag. 1864-ben legelő volt, tele apró tüskés bokrokkal. Körtvélyes. Ugyancsak legelő, ahol sok vadkörtefa volt a 19. század közepe táján. 1812. évi adat szerint Körtvélyesen az uradalom házi kezelésében lévő szántóföldek voltak. Később itt találjuk Körtvélyesmajort. Kismány. 1864-ben itt voltak a mányi káposztásföldek. Szintén a hagyományra hivatkoznak a falu elöljárói, amikor megjegyzik, hogy Kismány egykor falu volt, ekkor pedig már dűlő. Vadalmás. 1864-ben erdőrész, amely a sok vadalmafáról kapta nevét. Vénhegy. 1864-ben kopár, hegyes terület. Köveshegy. Szőlőhegy, ahol igen jó bor terem. Adataink 1812—1873 közötti időből származnak Köveshegyre. Örs. Puszta volt Mány határában. A legújabb időkig Batthyány-birtok, 1364-ben a Belga bank birtoka. Örs középkori falu, amely a török hódoltság idején elpusztult. Ezen a részen épült fel két major, Felsőörs és Alsóörs. Örs egykori határát jelzi az Örsi-berek, az Örsi-Öreghegy is. Előbbi egy cserjés, bokros rész; utóbbi szőlőhegy. Fűzvölgy. Szántóföld és rét, amely szép lapályos helyen fekszik. 1812-ben fűzvölgyi szántókról vannak adataink. Juhállás. 1812-ben szántóterület, és 1864-ben is így emlegetik. Szárazvölgy. 1812-ben erdő és szántóföld, de rossz adottságai miatt hasznot egyik sem ad. Szénégető. Ez 1812-ben már szántóföld, de 1864-ben fekete mocsárként emlegetik.