Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Farkas Gábor: Mány

zsef, Berta Pál, K. Kováts Sándor, Bori István, Kováts István, Tönköl András, Sárközi András, Kovács János, Balog Sándor, Szabó István ifj.

32 A mányiak erdejét a Kismányi-völgyben (345 és fél hold), és a Vadalmás-völgyben (190 hold) mérték ki 1865 év végén. 10. A tőkés társadalmi fejlődés évtizedei 1868—1914 Zách József-féle leírásban olvassuk, hogy a község hegyes-völgyes határában változatos talajtípusok vannak, bár 1 lábnyi magasan agyagos fekete homok takarja a birtok zömét. E földtakaró alatt kevert meszesvagy kovahomokot talál a kutató majd murvát és mészkövet is elég jelentős mennyiségben. 1860-ban működött mészbánya, ahonnan építkezésekhez évente átlagban 350 köbméter követ termeltek ki, és meszet két kályhában égettek, ugyancsak évente átlag 600 mérőnyit. Két murvabányájában az uradalom, a helyi és a környékbeli lakosság részére termeltek ki kavicsot:" A lakosság száma 1860-ban 2307, akik 518 családban és 367 házban éltek. A lakosságból 2022 magyarul, 285 fő németül beszélt. A község lakosságának nemzetiségi megoszlását az anyanyelvet beszélők megoszlása is jelzi. Zách József-féle leírás szerint a német lakosok „csak az újabb időkben telepedtek ide", s a község azon részét, melyben laknak, „Mány'-kárának''-nak nevezik. A vallási megoszlás a következő: katolikus 729, református 1556, evangélikus 3, zsidó 19 fő. Egy 1860. évi felmérés szerint a községi határ 14 596 magyar hold. Ebből 9178 hold és 718 négyszögöl terület kisbirtokosoké, az a község lakosságának a tulajdonában volt, és 5417 hold 478 négyszögöl föld pedig urasági birtok.

3

'

1 1860-ban a kisbirtok szerkezete Mányon az alábbi: 5 féltelkes, 98 egynegyed, 128 egynyolcad telkes. Van még a községben 215 házzal rendelkező zsellér, akiknek még legelőj árandóságuk is van, és 35 gazda, akik csak szőlőbirtokkal rendelkeznek. A féltelek 36 magyar holdat foglalt magába. A negyedtelek 18, az egynyolcad telek pedig 9 magyar holdas gazdaság volt. A 9 holdon aluli gazdákat a zsellérek közé számították. Ezek száma igen nagy, hiszen a 481 kisbirtokos családnak majdnem 55%-a kevés vagyonnal rendelkezik. Ehhez még hozzá kell számítani 37 birtokkal egyáltalán nem rendelkező családot is. Ezek cselédek, béresek, akik az uraság szolgálatában állnak, valamint napszámosok;'

5 A kisbirtok művelési ágai a következők: 1860-ban szántók 4988, rétek 657, szőlők 836, legelők 910, erdők 946, művelés alá nem vont terület 841 hold. Az urasági birtok művelési ágai ugyanekkor: szántók 1268 hold, rétek 312. szőlők 10, legelők 71, erdők 3753, művelés alá nem vont terület 3 hold. A fennmaradó 783 hol szántó nagyobbrésze ugarföld, de némi kendert és hüvelyest vetettek e területen. A bortermés évi átlaga 15 200 akó volt az 1850-es években. Az erdőkből (4700 hold) évente 2400 öl fát termeltek ki.