Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Lencsés Ferenc: Martonvásár

daságtudományi Egyetem részére a Dreher-birtokból 500 kh jó szántót kastéllyal és parkkal együtt tangazdaság céljára hagyjon meg.'""'

9 Ennek alapján a kastélyt és a hozzá tartozó parkot, továbbá az erdőháti gazdaságot az Agrártudományi Egyetem kapta. 1949 júniusában az Agrártudományi Egyetem laboratóriumából alakult meg az Agrobiológiai Intézet, s ugyanez év szeptember 30-án Budapesten megalakult a Növénytermesztési és Növénynemesítési Intézet, amelynek növénynemesítési osztályát képezte a martonvásári intézet. 1950 októberében újabb átszervezés folytán a Növénytermelési Kutató Intézet a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá került. Az 1030 kat. holdas erdőháti tangazdaságot az intézethez tartozó kísérleti gazdasággá szervezték át. 1953-ban az intézet a minisztériumi felügyelet alól a Magyar Tudományos Akadémiai felügyelete alá helyezték. Ugyanebben az évben a kutatóintézet kezelésében levő 121 kh parkot természetvédelmi területté nyilvánították. 1955-ben kezdte meg működését a martonvásári parkban az Országos Meteorológiai Intézet mikroklimatológiai és agrometeorológiai csoportja. Az intézet tízéves fennállása idején a végzett kutatómunka 2/3-át a búza és a kukoricakutatásokra összpontosította. 1959-ben az ország vetésterületének 1/3-át martonvásári hibridkukoricával vetették el. A kutatóintézet igazgatójának irányítása alatt dolgozott az erdőháti gazdaság, amelynek 1957—61. években összes területe 1926 kh volt. 1962. január 1-ével a megyei állami gazdaságok átszervezése folytán a Ráckeresztúri Állami Gazdaság egy részét és az Állatforgalmi Vállalat simonpusztai üzemegységét a gazdasághoz csatolták s így területe 4771 kat. holdra emelkedett. 1957-ben megépítették Erdőháton az első hibridkukorica vetőmagüzemet, amelynek mintájára több gazdaságban új vetőmagüzem épült. 1972-ben kezdték el a vetőmagüzem felújítását és bővítését. A kutatóintézetben 1972 őszén 120 millió Ft beruházási értékben adták át rendeltetésének a kétszintes fitotron épületet, ezért a munkájáért a tervező Mészáros Géza Ybl-díjat kapott. Martonvásár mezőgazdaságának szövetkezeti szektorában a Szabadság szövetkezeti csoport 1949. augusztus 20-án alakult meg 10 taggal, 150 kh területen. Az első állami támogatás egy pár ló volt. 1950 őszén az állami hitelakció keretében 30 fejős tehenet kaptak. Az 1950. december 30-i közgyűlésen megjelent 40 tag új vezetőséget választott. A következő év januárjában megalakították a brigádokat és a munkacsapatokat. A növénytermelési brigádvezető Kövi József, a kertészeti brigád vezető Gál Béla és az állattenyésztési brigádvezető Fogl Ignác lett. 1955 őszén a községben még 258 egyéni gazda volt. A Szabadság Termelőszövetkezetbe 42 új tag lépett be. Szeptember közepén 12 taggal 50 kat. holdon megalakult a Beethoven termelőszövetkezeti csoport, amelyben 1956-ban egy-egy tagnak 2 kh kukoricát és 1200 D-öl cukorrépát kellett megmunkálni. 1956 tavaszán a növényápolási munkák terén a Szabadság Tsz járási viszonylatban első lett. Az 1956 októberi ellenforradalom idején a tsz nem oszlott fel, hanem Csabai Sándor elnök irányítása alatt tovább dolgozott, bár 38 tag 123 kh földterülettel átmenetileg kilépett.