Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
A falu 1701-ben 137 1/2 dica után 268 Ft 12 d adót fizetett. A Ko~ losváry Mihály szolgabíró járásában összeírt 20 község közül az adó nagysága tekintetében a 17. helyen állott.^ A Fejér megyei nagybirtokosok közül gróf Eszterházy Antal, Csákvár és Magyaralmás földesura csatlakozott a kurucokhoz. Ezért 1704ben mindkét faluját a kamara lefoglalta. Borát a fehérvári katonai parancsnok vette át elszámolásra, a visszahagyott marhákat a katonaság számára levágták. A budai kamarai adminisztráció a következő évben úgy foglalt állást, hogy ,,a valóságos rebelisek javait le kell foglalni és a kamara részére hasznosítani." 17 1707 januárjában báró Pfeffershoven tábornok, budai parancsnok elrendelte, hogy Almás, a környező falvakkal egyetemben, az Erdélyből érkező császári tábor (Rabutin) fogadására, minél előbb szállítson Budára 113 szekér szénát, 104 szekér fát és 40 db vágómarhát. A szekereket jól rakják meg, mert ellenkező esetben 2—3 szekeret vesznek egy szállítmánynak. Ne várjanak, mert katonai executiot küld rájuk: „jobb egy puszta falu, minthogy szófogadatlan jobbágy lakja a helyet." 18 A kuruc háború alatt Fejér megye alsó járásában is pestis pusztított. Almáson 151-en haltak meg. 11 ' 1703—1704-ben 107 1 4 2/3, 1710—1711-ben 87 3/4 és 1713—1714ben 83 1/4 dika után adóztak. 1710—1711-ben 18 családnak 68 ökre, 51 tehene, 17 lova, 24 növendékmarhája, 36 juha és kecskéje, 18 sertése, 42 urna bora és 23 méhkasa volt. A vetés pozsonyi mérőben: 148. 2(1 1711—1712-ben a nemes vármegye szükségére 2 vágómarhát (466 font súlyban), 10 mázsa szénát, 7 öl fát adtak. 1713-ban 10 kis mérő búzát, 4 öl fát és 11 öreg kila abrakot. 21 1715-ben 7 jobbágy, 12 zsellér és 2 hazátlan zsellér lakott itt. A két vetésforgóban művelt szántóföld 272 1/2 pozsonyi mérős, a rét 48 kaszás, a szőlő 44 kapás. Egy pozsonyi mérő terméseredménye ősziből 3, tavasziból 3 1/2 mérő. 22 1717- ben panasszal fordultak Fejér megyéhez, mivel az összeírok a falusi malmot is felvették adózásra. Hangsúlyozták, hogy kevés a vizük, ezért a malom gyakran áll. A 22 Ft 50 d malomporciót nem tudják megfizetni, a földesúrnak is adósak az évi árendával. ,,A kicsi malomnak a szegény falut kellene segíteni, követ is kellene beszerezni, pénzt azonban csak kamatra lehet felvenni" — írták. 20 1718- ban Somogyi János bíró, Térmeg Sámuel albíró és Nagy István esküdt bizonyságlevele szerint 1715 július—szeptember hónapra a Budán kívánt közmunka helyett 35, 1718-ra pedig 11 Ft-ot fizettek. 2 ' 1 1720-ban 8 egésztelkes jobbágyot, 8 féltelkes, és 3 negyedtelkes zsellért írtak össze. A szántóföld 438 mérős, a rét 23 kocsi szénát termett, a szőlő 51 kapás. A két nyomásban művelt föld háromszoros magot adott. A legelő elegendő, a szőlőhegyen gyenge bor termett. Erdő nem volt, a tűzifát a bozótosból nyertek. A paraszti lisztelő malom után nem fizettek cenzust, évi bevétele 23 Ft. 25 Az 1722. évi határjárás szerint az alsó részről Árpa völgye, Zámoly felől Burján-völgy a határ. 1725-ben a vármegye gróf Eszterházy Ferenc és József kérésére bizonyította, hogy gróf Eszterházy Antal a falut birtokolta. 26
