Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

1742-ben gróf Eszterházy Ferenc eltiltotta a környező falvakat a possesio használatától, illetve határainak a megsértésétől. Megtiltotta a vadászatot a Rekettyés-ben, a Fertés-ben, a Kő-Határ-ban, a Hosszú Árok-ban, a Róka Lik-ban, Burján-ban, a Tábor Helyen és a Juh-álláson. 1745-ben tanúkat hallgattak ki a Magyaralmás, Csákberény, Szentborbála-puszta és Zámoly közötti határokról.

27 1730-ban 105 3/4+2/3 dika után 430 Ft 98 d adót fizettek. 1738-ban az iparosok száma: molnár 1, kovács 1 és takács l.

28 A római katolikus plébánia eredetét írásos anyag nem bizonyítja, csak a gótikus templom 1733 februári jelentésében Acsády Ádám veszprémi püspök Almást a többségében református lakosságú helységek között sorolja fel, ahol református lelkész (Sebestyén Mihály) volt. A római katolikusoknak 1745-től vertfalú oratóriumuk volt, kis haranglábbal, a ferencesek gondozásában. 1747-ben katolikus tanítója Tataj József, az oratóriumnak használt ház konyhájában lakott. Alkalmas helyiség híján nem tanított. Mindezért évi 24 Ft 85 kr-t kapott. A faluban 24 katolikus és 3 vegyes vallású házaspár élt.

39 Padányi Bíró Márton püspök 1755. októberi levele szerint az Iszkaszentgyörgyhöz tartozó filiálé lakói nem oda, hanem Bodajkra járnak isteni szolgálatra és az ottani plébános fáradságát jutalmazzák. Ezzel magyarázható, hogy Iszkaszentgyörgy összeírásából Magyaralmás filia kimaradt.

30 A helytartótanács 1755 októberében értesítette a veszprémi püspököt: engedélyezi Magyaralmás elválását Iszkaszentgyörgytől és plébánia létesítését. Padányi Bíró Márton ezt két okkal indokolta: az út Iszkaszentgyörgyre igen rossz és gyakran járhatatlan, valamint gróf Eszterházy Károly parochiát akar felállítani. 1759-ben Fejér megye adott tájékoztatást a helytartótanácsnak: volt-e a katolikusoknak templomuk, milyen nem katolikusoknak van templomuk, ezeknek milyen papjuk van, és milyen közel vannak a nem katolikus vallásgyakorlattal bíró helységek. A jelentés szerint a török kiűzése után 3—4 család élt itt, a templom elpusztult, de együtt jártak oda a reformátusok és a katolikusok. A pestis után a meghalt reformátusok hagyományából a templomot megújították. 1759-ben 48 katolikus, 5 lutheránus és 45 református család volt. A tanúvallomások szerint a templom emberemlékezet óta a reformátusoké, de a külseje, ógót stílusa, néhány belső faragványa jelzi, hogy hajdan római katolikus volt.

;u Mindezekre hivatkozva a templomot elvették és a katolikusoknak adták. A visszakapott templomot Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelték. A birtokos Eszterházyak ezt a régi, omladozó templomot lebontották. 1787—1788-ban új helyen építették fel Nagyboldogasszony titulussal a ma műemlék jellegű templomot. Az önálló plébánia 1765-ben alakult meg. Az anyakönyveket 1760-tól, a historai domust 1948-tól vezetik. 1768-ban a gyónásképes (7 éven felüli) katolikusok száma 211.

32 A helytartótanács rendelete megállapítja, hogy a törvény itt nem biztosít szabad vallásgyakorlatot a reformátusoknak. Ezért prédikátort nem lehet beiktatni, sem templomot fenntartani. A reformátusoknak engedélyezték, hogy vallásgyakorlat céljából a környező helységekbe