Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Kállay István: Káloz
mes telkes 72. A birtokviszonyok meghatározója az egész korszakban a nagybirtok. A Zichy családból Pál, Edmund, Dominik, Ferenc grófok birtokoltak. 98 Egy 1860. évi jelentés szerint „az iskolaügy jó karban van, a tanító az előírásnak megfelelően tanít." A vizitáció kiterjedt a falu egészségügyi viszonyaira is. Megemlíti, hogy bába működik, akit esküvel köteleztek munkája jó végzésére. Nincsenek elhagyottak, az árvákról, özvegyekről, szegényekről gondoskodnak: a szegénypénztárból rendszeres segélyt kapnak. 99 1860-ban a megújult megyei bizottmánynak gróf Schmideg János, Bátai István, Tüdő Ferenc bíró, Féső János, Göde József, Pál József és Simon Mihály a tagja. 1861-ben a város a helytartótanácstól kérte mentesítését a katonai beszállásolás alól. Az 1860-as években gyorsan váltották egymást a jegyzők: Czopf Ferenc, Sárközi Kálmán és Albert Gyula. 1868-ban segéd jegyzői állást szerveztek. 100 Az 1863. évi helynévtár szerint Kálóz mezőváros a sármelléki járásban feküdt. Lakóinak száma 3564, „divatozó nyelv" a magyar. A római katolikusok a székesfehérvári, a görög egyesületek az eperjesi, a görögkeletiek a budai püspökséghez, az evangélikusok a dunántúli, a reformátusok a dunántúli kerülethez tartoztak. Hadfogadó kerület: Fehérvár, adóhivatal: Sárbogárd, utolsó posta: Sárkeresztúr. Kalózhoz tartozó puszták: Bei-Major, Kül-Major, Hatvan, Kis-Hörcsök, Ödönmajor, Nagyhörcsök, Jenőfalva vagy Kínja. 1863-ban marhavész pusztított. 101 A határ 22 969 hold, amiből 20 000 a Zichy családé. Ezenkívül 11 fő egész (48 hold), 7 fő 3 / 4 , 36 fő i / 2 és 29 fő l // t telkes gazda. Házas zsellér, legelőilletékkel 120, legelőilleték nélkül 84, csak szőlője volt öt főnek. Birtoktalan 431 család. Búzát 5861 holdon (10 pozsonyi mérőt számítva 1 holdra), árpát 1561 holdon (á 10 pm), zabot 1041 holdon (á 10 pm), tengerit 1825 holdon (á 15 pm), burgonyát 257 holdon (á 70 q) termeltek. Rozsot nem vetettek. Bor 5000 akó termett. Ugar és takarmányföld 5277 hold. Az állatok száma: 412 ló, 490 jármos ökör, 435 tehén, 13 000 birka (325 q gyapjúval), 580 sertés, 3190 tyúk, 638 liba, 150 méhkas, 260 gulya és 638 réce. összesen 53 család élt iparból. Ebből 6 takács 5-5 ács és kovács, 4 csizmadia, 2-2 mészáros, asztalos, bognár, l-l kőműves, kötélgyártó, lakatos, gépész, kádár, kéményseprő, szitás és pék. 3 kereskedő, 2 kocsmáros. 2-2 lelkész és tanító (katolikus és református), 1 jegyző, 6 gazdatiszt és 2 orvos. 102 1869-ben a lakosság birtokmegoszlása: 10 holdas 120, 10-25 holdas 48. 150 vaseke, 31 fogas és 28 henger segítette a földművelést. Olvasni tudott 49 férfi és 177 nő, olvasni-írni tudott 797 férfi és 619 nő, analfabéta 312 férfi és 387 nő. 103 Pesty Frigyes szerint Kálóz a sármelléki járáshoz tartozott, a szolgabíróság és az adóhivatal Sárbogárdon. Belmajor puszta gróf Zichy Ferencé, külmajor (Csirip pusztával és a Csali csárdával) grog Zichy Ferencné, ödönmajor Zichy Domokos lányáé, Kishörcsökpuszta hajdan Ság, egy Rózsa nevű majorral és Jenőfalva nevű telepítvény, amelyet szegények, napszámosok laknak Zichy Ödöné, Nagyhörcsök (Annavár nevű csinos, gót stílusú új kastéllyal és Pálmajorral) gróf Zichy Pálé, Hatvanpuszta (külön majorral) gróf Zichy Ödöné. 104
