Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

1875-ben már gyógyszertár is volt, a piacon lévő 7. számú házban, a Magyar Koronához címezve. Tulajdonosa Thomka János, a pesti egyetemen végzett; két segédgyakornokkal. Ugyanebben az évben a káloziak kérték a minisztertől postahivatal felállítását. Az újsághírek szerint a Becsali-csárda gyakran volt a hazatérő, városok közti véres verekedések színtere.

105 Az 1880-as években már három, katolikus, református és zsidó iskola működött. A katolikus iskolában két, a többiben egy-egy tanítóval. Nagyhörcsökön, ödönmajorban és Hatvanon is volt egy-egy iskola (egy-egy katolikus tanítóval). Az iskolák zsúfoltak.

100 Ettől az időtől Kálóz orvosi körzet központja. 1881-ben Dürer József orvostudor a körorvos. Sinkó Erzsébet a községi szülésznő és Pacsai Teréz a bába. 1886-ban a két okleveles szülésznőből az egyik „magánzó". A megye szerette volna, ha a város két szülésznőt alkalmaz. Az elöljáróság azonban arra hivatkozott, hogy a hét puszta miatt nem lehet a lakosság számát pontosan megállapítani. A pusztákon pedig mindenütt van e

gy-egy cédulás vagy kontár bába, de ezek működését nem lehet megakadályozni, mert akkor csak romlana a halálozási arány.

10

' 1882 januárjában a magyar országos segélyző nőegylet (Vereskereszt) javára a Vidi-szálloda nagytermében 1 Ft belépővel zártkörű táncestélyt rendeztek. A szervezők: Hagelmann Mihályné, Lorberer Györgyné, Heinrich Sándorné, Nemes József né és Thomka Jánosné.

108 1881-ben ipartársulat alakult. 1882 januárjától kezdve rendszeresen táncestélyt rendezett a nagyvendéglőben. Az 1882. évi újsághír szerint „nemcsak kedélyességre nézve ritkította párját, hanem meglehetősen szép anyagi hasznot is hajtott. Fesztelen jó kedvvel fűszerezé a társadalmi rangkülönbözetek teljes elenyészte e táncvigalmat, s így nem csoda, hogy a tánc kivilágos virradatig tartott. A káloziak az idén csakugyan kitettek magukért."

109 1891-ben a lakosság 33 084 Ft földadót, 1244 Ft házadót és 4341 Ft kereseti adót fizetett. Az 1897. évi községvizsgálati jegyzőkönyv szerint a lakosok száma 4165, a határ területe 22 015 kh. A községi pótadó a földadó után 14,9% az egyéb adók után 17,2%. A községi törzsvagyon 23 680 Ft. Jegyző Szabó István, segédjegyző Teleki István, bíró Fésű István, másodbíró Mácsi István, pénztárnok és az adószedő Balázs József. Az elöljárók: Fésű György, Pál Mihály, Pál János, Borbás Sándor, Borbás István, Bartos János. A három népiskolába 482 gyermek járt. A községnek saját orvosa és ideiglenes kórháza volt, szükséges felszereléssel. A 24 tagból álló tűzoltóegylet parancsnoka Jeges Antal. A helységben olvasókör működött.

110 A millenium Kálóz felett sem múlt el nyomtalanul. Zichy Ágost az iskolának zászlót, a templomnak oltárszőnyeget ajándékozott. A zászlóanya a gróf lánya volt. A templomban Zichy Ágost szép beszédet tartott. A gróf évente 6-8 hetet töltött a belmajori kastélyban.'

11 A századforduló táján a mezőgazdasági termelés specializációja előrehaladt. Szimentáli és berni fajtákat, fekete fecskefarkú sertéseket tenyésztettek. Az 1901. évi átlagtermés: búza 6,5-7, rozs 5-5,5, árpa 6-6,5 zab 5 q holdanként. A burgonyatermés silány.

10 1901-ben a határ 17665 kh 886 nöl, a lakosok száma 4165. Posta és távírda van, a vasutat Szabadbattyánnál, Sárkeresztúrnál vagy Sárbo-