Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

(1941 szeptemberében) fizetését is emelik (havi 100 P-re). Sőt alkalmazási idejét egész évre kiterjesztik. Természetes, hogy a megváltozott körülmények között módosult a községi szabályrendeletben meghatározott hivatalos, napi munkaidő. A korábbi 7 órával szemben — a létszámgyarapodás ellenére — a munkaidő kitolódik, annál is inkább, mert „a jegyző közvetlen a községháza mellett lakik." Az elöljárók rendszeresen bekapcsolódtak az esetenként napokat, sőt heteket igénylő összeírásokba, útjavítások szervezésébe, a csendőrségi nyomozásokba. Ezért 1938-tól — a korábbiakkal ellentétben — évi 20 pengő (egyénenkénti) tiszteletdíjban részesültek. A korabeli községi díjazásokra fényt vet néhány alkalmazott bérének alakulása.

9

'

5 Gergely István kisbíró pl. 1937-ben évi 483, 1938-ban 600, 1939-ben 600 pengő (plusz: 90 P ruhaellátás) juttatásban részesült. 1941ben már csak 770 P ellenében tudták megtartani, mert a környező ipartelepek (Pét, Várpalota) kedvezőbb kereseti lehetőséget biztosítottak. Jóval kedvezőtlenebbül alakult a községi szülésznő javadalmazása. A községi vezetésben megvolt a jószándék arra, hogy a bába helyzetén javítson. 1939-ben az évi 467 P fizetését 600 P-re emelték fel. Ezt azonban a belügyminisztérium nem hagyta jóvá. A régi bérezés szerint a szülésznő havi 38.91 P-őt kapott. Ebből'1.74 P volt az OTI, 25 P-őt pedig lakbérre kellett fizetnie. Ilymódon napi 40 fillérből kellett élnie 1940 augusztusáig, amikor is az emelést a felsőbb szerv jóváhagyta. Itt jegyezzük meg, hogy a községbeli napszámbér 1940-ben 6 pengő volt. Orvosi ellátás szempontjából különösen a külterületi (pl. a baglyasi-szőlőhegyi) népesség volt kritikus helyzetben.*

7 Ellátásukhoz a községnek előfogatot kellett biztosítani az orvos számára. A nádasdladányi körorvos kiszállásainak megoldása a külterületekre, nemcsak többletköltséggel járt, hanem az igaerő különbözősége (ló-, illetve ökörfogat) az érdekelt gazdákat is szembeállította egymással. Kedvezőtlenné vált az állatorvosi szolgáltatás biztosítása, különösen az 1936. évi átszervezést követően.

98 Az új körzet terve (Iszkaszentgyörgy székhellyel) nemcsak a költségeket növelte volna, hanem az ellátás biztonságát is veszélyeztette (a téli út járhatatlansága miatt). Végül a község álláspontja győzött, a ládányi székhelyű körzetben maradhattak. A háborús esztendők ellentmondásos körülményeket hoztak a község számára. A költségvetésben már a háborút megelőző években mind nagyobb arányt képviselt a katonai előképzésre, a leventére fordított Összeg. (Ehhez, a leventék számával arányban a megyétől is kaptak támogatást.) Annak ellenére, hogy a leventelétszám 1935—1942 között maximum másfélszeres (104—159 fő) növekedést mutat, a Testnevelési Alapból finanszírozott költségeik esetenként (pl. 1940-ben és 1942-ben) az eredeti előirányzatnál nagyobb arányú felhasználást (pl. 937 helyett 1942-ben 1 633 P)" jeleznek.

99 Az említett időszakban (1934—1938) között a Légügyi Hivatal rendeletére, 19.400 P ráfordítással építik meg az inotai lőteret.

100 A katonai létesítmény építése, illetve fenntartása a lovas gazdák számára többletterhet, míg a lakosság egy része számára munkaalkalmat jelentett. Ez, illetve a környékbeli ipartelepítés (amely szintén katonai célokat is szolgált) hozzájárult mind a már említett lakbé-