Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

rek, mind a helyi, viszonylagosan magas napszámbérek kialakulásához, illetve szinten tartásához. A katonai objektum léte, valamint a hadiipari környezet (a gyárte­pek) munkaalkalmai a háborúba lépést követő években jelentős hatás­sal voltak nemcsak a község jelenére, hanem jövőjének alakítására is. A helyi zsidóbirtok (a Wolf-féle ingatlan) hasznosításával kapcsolatban ellentétek vetődtek fel a község vezetése és a kincstár között. 101 Az 1942. évi XV. tc. alapján igénybe vett ingatlant (a rajtuk lévő felépítménnyel együtt) 1943 tavaszán a község igényelte. A kincstár, lőtér számára kí­vánta hasznosítani. A község alkalmazottainak lakáshelyzetét, a refor­mátus egyház iskolájának II. tantermét, a kultúrház kérdését, a gazda­kör és a levente egyesület otthonát, a r. kat. tanító házhelyét, a köz­ségi alkalmazottak káposztáskertjét, illetve a levente lő- és gyakorlóte­ret akarta segítségével megoldani. Amellett, hogy az igénybe vett bir­tok 482/51. hrsz. telkén a nincstelenek számára kívánt házhelyet juttat­ni. Két tárgyalást (1942. december 11. és 1943. ferbuár 25.) követően a május 8-i képviselőtestületi ülésen ismételten megerősítették álláspont­jukat. A község iskolaügyének fejlesztésére ösztönzőleg hatott — a tan­kötelesek számának növekedése mellett — a népiskolák 8 osztályossá alakításának igénye, de nem utolsósorban az a körülmény, hogy a re­formátus iskola épülete már összedőléssel fenyegetett, a katolikus iskolá­nál pedig 1939-ben megszervezték a 2. számú tanítói állást. Az ezek­kel — valamint a két egyház egyéb, anyagi támogatásával összefüggő terheket — a község csak úgy tudta vállalni, hogy a hívekre állami adó­juknak 15-től 27%-áig terjedő „iskolaadót" vetett ki. m A további tervek realizálását már a háborús cselekmények akadá­lyozták. 1944 decemberében a megye területére lépett szovjet csapatok 1945 tavaszán érték el Inotát 103 A fontos utánpótlási vonalon (Grác— Szombathely—Veszprém—Székesfehérvár) fekvő község a megye felsza­badulásának végső szakaszába került a harci események forgatagába. A megyeszékhely felszabadítására törő szovjet egységek észak-kelet felől is megkerülték a várost. Március 19-én Székesfehérvárt tartani akaró német csapatokat a 6. gárda harckocsi hadsereg 5. gárda harckocsi had­teste Fehérvár fölött támadja, és ennek eredményeként elfoglalja Gut­tamásit, majd Bakonykútit. A hadtest 6. gárda dandárja Mohát veszi birtokba, majd Iszakszentgyörgyöt foglalja el, a délután folyamán pedig már Inota előtt áll. A 20-án indult német ellentámadás nyomán a köz­ség német kézre kerül. A Fehérvár felszabadítását célzó szovjet ellen­lökés a várossal egyidejűleg Inotát is felszabadítja, sőt 22-én az utolsó német egységeket is kiűzi a megye területéről. A megye felszabadulá­sának befejező fázisában Inota is "szabaddá vált. A katonai és polgári veszteség mellett a község 13 háza is elpusz­tult, illetve összesen 48 épület vált használhatatlanná, vagy csak javí­tással volt lakhatóvá tehető. Az említett kár a község lakásállományá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom