Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

a korábbi bérlet összegéért legfeljebb 10 kg búzát lehet venni. (1921ben a 7000 korona 6 q búzát ért.) Az elmondottakból az is következik, hogy a korábban jelentősnek ítélt adóteher nem egyformán sújtotta a lakosságot. A község tehetősebb rétege terményeinek eladásából könynyebben rendezte adóját, mint azok, akik számára a létfenntartáshoz szükséges közfogyasztási cikkek árának megfizetése (megkeresése) az adott körülmények között gonddal járt. Az adókból élő községi háztartás elszegényedése egyértelműbb volt a lakosságra általában jellemző helyzetnél. A község számára újabb nehézséget jelentett, hogy a megye 1920ban úgy rendelkezett, hogy a közmunkák 80%-ának pénzbeli értékét a helységek hozzá kötelesek befizetni.

74 Ettől kezdve a korábban gyalog, vagy igával leróható közmunkát kizárólag pénzben követelték meg. Ez visszavetette a falu fejlődését, akadályozta a legszükségesebb (pl. 1921—22-ben: a vasúthoz vezető) útjavítási munkálatokat. (Csak az említett út karbantartása kereken 16 ezer koronát igényelt volna.) A község vezetése hiába kérte, hogy a szóbanforgó két év esedékes befizetését tudják be az általuk 1920-ban, a Székesfehérvár-gráci, illetve az Inota-nádasdladányi úton teljesített munkával. Miután a megye ez elől elzárkózott, 1923-ban, az évi közmunkán felül, minden igás, illetve kézi közmunkára kötelezett természetben volt kénytelen bekapcsolódni a vasútra vezető út munkálataiba. Ebben az időben a 12 lófogatot tartó inotai gazda kényszerült a község számára előfogatot biztosítani. Hogy a gazdákat e tehertől mentesítsék, már 1921-ben megkísérelték, hogy e feladatot, éves szerződés alapján, fuvarossal láttassák el. A pénzromlás miatt erre senki sem vállalkozott. Egy éves huzavona után 1922-ben 12 ezer, majd 1923-ben 50 ezer korona fejében Németh István vállalkozott a feladat ellátására. A helyzetre jellemző, hogy már az év augusztusában kénytelenek voltak a fuvaros természetbeni (gabona) ellátására áttérni, mert ekkor már az 50 ezer koronáért egy mázsa búzát sem adtak.

75 A község megbízható jövedelmének forrása a közel 12 kat. hold terjedelmű földjének természetben fizetett bérleti díja volt.

76 A befolyt terményekből (búzából) illetményt egészítettek ki (pl. 1923-ban a községi szolgáét), de kölcsönöket is folyósítottak belőle. (Musszel Ödön malombérlőnek 8%-os kamat mellett.) Ez szolgált fedezetül — a pénz elértéktelenedése idején — a község beruházásaihoz.

77 Már 1921-ben felvetődött — miután kerítését a szélvihar kidöntötte —, hogy új községházát kell építeni. 1925 márciusára az építés céljára a földbérletből 9132 kg búza gyűlt össze. A községháza hátsó épületrészének összedűlése csak aláhúzta a feladat megoldásának szükségességét. 1925. évi költségvetésben 1834 aranykoronát elő is irányoztak a munkálatokra, azzal, hogy az épületnek 1926-ban el kell készülnie. Némi késéssel ugyan, a vállalkozás sikerrel járt: a községháza 1928-ban megépült. (Hozzá kell tenni, hogy az emeletesre módosult épület elkészüléséhez a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól 22 ezer pengőnek megfelelő 3900 USA dollár hitel felvétele is hozzájárult.) Ezzel a 20-as évek legjelentősebb beruházása valósult meg a községben. 3 FMTÉ 80. 33