Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

ezer korona adományozásával. 1920. augusztus 20-án a képviselőtestület tagjaiból alakított 6 bizottság végzett házról házra menő gyűjtést a hadifoglyok hazatérésének elősegítése érdekében. 1921 végén — felsőbb utasításnak eleget téve — a képviselőtestület állást foglalt a „destruktív sajtónak" minősített újságok (mint „Az Est", a „Világ", a „Pesti Napló", a „Magyarország" és a „Népszava") terjesztésének megakadályozásával kapcsolatban. E lapok bojkottja nem volt formális. Inota népe újságolvasó volt.

00 1926 márciusában a községben előfizetett lapok (9 féle) példányszáma (790 darabbal) jelentős arányt képviselt. Legolvasottabbak: a „Magyarság", a „Pesti Hírlap", de különösen az „Üj Barázda" (havi 280 példánnyal). A lapok, a politikai vonzalmak megosztottsága mellett, jelzik a megélhetés forrását jelentő föld iránti érdeklődés változatlan fennmaradását. Ezt támasztja alá a fehérvári 2. honvéd vegyesdandár 1923 szeptemberi jelentése

07 is, melyszerint: „Csórott és Inotán az Amerikába való kivándorlási mozgalom megindult. A nép körében az a híresztelés van elterjedve, hogy Amerikában a kivándorlók 50 hold ingyen földet kapnak." Az 1918 decemberében megalakult helyi 10 tagú földreformbizottság munkája hamvába holt, mielőtt érdemi tevékenységét megkezdhette volna. A Tanácsköztársaság intézkedései a közös gazdálkodást szorgalmazták. A föld birtokba vétele iránti reményt a 20-as évek elején kilátásba helyezett földreform keltette fel újólag.

08 Ennek keretében 1921 februárjában már össze is állították a helyi házhelyigénylők három csoportba sorolt névsorát. (Ebben 8 hadiözvegy és árva és 21 házzal nem rendelkező igénylő szerepelt, továbbá két düledező házban lakó egyén.) A házhelyek céljára a község belterületéhez csatlakozó és a veszprémi út mellett elterülő 20 kh 664 négyszögölnyi szántót, Wolf József és társai tulajdonát kívánták igénybe venni. Ezzel hosszantartó tortúra kezdődik el, miután a magánegyezség a birtokba vétel ügyében nem jön létre. A községnek a maga igazát még 1922 tavaszán is bizonyítania kell. Mondván, hogy sem a kiskorú gr. Nádasdy Tamás birtoka (mely a határ leggyöngébb földje), sem a kincstár inotai ingatlana (ahová a vizet lajton kell szállítani) nem alkalmas a földbirtokreform keresztülvitelére. A község határában egyedül a Wolf-féle birtok jöhet számításba mind házhely, mind mezőgazdasági hasznosítás szempontjából. A földreform tárgyaló bizottságába delegált Major György képviselőtestületi tagnak, és az elöljáróság más egyéneinek napokat, sőt heteket kellett a végrehajtás szolgálatában eltölteniök, még 1924 tavaszán is. A reform végrehajtása körüli huzavona időszakában (1922 nyarán) a kiskorú Nádasdy Ferenc gróf (illetve intézősége) azzal az igénnyel áll elő, hogy az inotai határban lévő 84 kat. hold 978 négyszögölnyi területét Nádasdladányhoz kívánja csatolni.™ (Üzemi érdekre való hivatkozással.) Az 1921. évben 3000 vagon tőzeget termelt telepet tulajdonképpen a rá kirótt 100 000 korona pótadótól kívánják mentesíteni. (80%-a a községet illeti.) Ez a község pótadója egyharmadának elvesztését jelentené. Egyúttal a telepre szintén 1922-re kirótt (géperejű járművel után esedékes) 12 800 korona közmunkaváltság elvesztését is jelentené Inota számára. A község vezetése a kérés támogatásától elzárkózik.