Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

főhadnagy által összehívott népgyűlés, amelyen „a község apraja-nagyja jelen volt." Ugyanis: ,,a község egész népe kijelentette, hogy az elfogottak ártatlanok és az egész népgyűlés követelte, hogy szabadon bocsátassanak, és különösen a községi jegyző folytathassa azt a hasznos tevékenységet, amelyet mint jegyző a község népének érdekében eddig is kifej tett. "

(i:i Az elöljáróság tagjai — Kötél Ferenc h. bíró, Berta István, Károly János, Szabó János, Szarka Sándor, Major György, Kiss János és Somogyi János elöljárók — 1919. szeptember 5-én kelt jegyzőkönyvükben külön is szót emeltek az ellen, hogy Bedőcs János (nádasdladányi csendőrőrs parancsnok) Somogyi János inotai lakos meghallgatásakor a községi elöljáróság jelenlétét mellőzte. A másik vizsgálatot végző személyhez hasonlóan ő is szabálytalanul járt-el, amikor a tanúkat elöljárók jelenléte nélkül, a községi vezetést negligálva hallgatta ki. A román megszállást október közepén a „nemzeti hadsereg" váltotta fel. Az október 12-én Fehérvárra bevonuló egységeiket, illetve a fővezért gróf Károlyi József főispán azzal köszöntötte, hogy {a város és a megye nevére célozva) megállapította: „nemcsak nevünk fehér, fehérek voltunk, fehérek vagyunk és fehérek maradunk." A jövő feladataként pedig ütőképes véderő megteremtését, a fiatalság katonai szellemű és irredentizmustól áthatott nevelését jelöle meg. Mindezt azok nevében „kik hivatva vagyunk a magyar népet vezetni.'""

5 Két hónappal a fehérvári bevonulást követően Inotán a Katonai Körletparancsnokság irányításával már folytatta tevékenységét a tanezredkeret és működött a barakktábor gondnoksága.

0

'' A tábor 1922-ben még a katonai hatóságok kezelésében állt. (Ideiglenesen a belterületi törzsbarakkban helyezték el — hozzájárulásukkal •— a községi aljegyzőt.) Egy évvel később már csak „területének átvételére" került sor, a képviselőtestület három tagjának részvételével, ami arra utal, hogy a barakkokat lebontották. Ezzel a község és a katonai hatóság közötti vetélkedés (a hasznosítás, illetve a tulajdonjog tekintetében) lezárult. Nyitott kérdés maradt a lő térrel (Hidegvölggyel) kapcsolatos problémák sora. , Súlyos gondként jelentkezett viszont az 1920 folyamán a -— Magyar Nemzeti Hadsereg felügyeletével eszközölt — gabonabegyűjtés penzumainak végrehajtása. A Fővezér (VKF) I. Hadműveleti Csoportja összegzése szerint Inota 1920 elején 6 tonna mennyiségű gabona beadását : teljesítette. Az év második felére olyan arányú mérték érvényesült,, „hogy, a község a kivetett gabonamennyiség beszolgáltatására képtelen" volt.*

0 A több mint 400 mázsa (100 hold alattiakra kivetett kenyér-, illetve takarmánygabona és kukorica) „a kisgazdák teherbíró képességét sokszorosan felülmúlja" — szólt a közgyűlés állásfoglalása. » v .-. •; A nehézségek ellenére a képviselőtestület szolidárisnak bizonyult az erdélyi menekültek segélyezésével. Részükre 1920 februárjában 3000 koronát szavazott meg. Hasonló álláspontot foglaltak el egy évvel később az Országos Gyermekmentő Egyesület támogatásával kapcsolatban: 8