Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

szervezkedése. Március elején már csak 9 helységben nem került sor párt (pártok) alakítására, illetve szervezetük létrehozására. Ebben a forrongó politikai légkörben vált köztudomásúvá, hogy a magyar proletariátus magához ragadta a hatalmat. Fejér megye Forradalmi Tanácsát március 23-án a munkás- és katonatanácsok hatalmukban meg is erősítették. Az időközben lebonyolított választáson és az azt követő hónapokban Koronafi László községi jegyzőnek, Pécsi Jenő tanítónak, Nagy Béla, Lanczmann József, Papp Ferenc és Molnár Károly inotai lakosoknak volt szerepe a helyi események alakításában.

58 A község képviseletében az április 22-én megalakult fehérvári járási tanácsban Koronafi László vett részt. Már a választások időszakában felvetődik a jegyző tehermentesítésének kérdése, annál is inkább, mert ügyfélforgalma olyan méretűvé válik, hogy hivatali teendőit csak a hivatalos órák után tudja ellátni.

59 (Közigazgatás, adóügy és közélelmezés.) Ráadásul a — már említett — barakkokba a zalaegerszegi hadifogolytábort telepítik át: itt történik a hadifogságból hazatérők fogadása, ami újabb feladatot jelent. (A kérés csak 1921 decemberében teljesült: Csekeő Nándor, egykori menekült lajtapordányi körjegyző megválasztásával.) A tavasz folyamán, de különösen az aratást megelőző hetekben, egyes községekben •— köztük Inotán is — súlyos közellátási nehézségek lépnek fel.

60 A megye, amely április folyamán még több mint 120 vagon élelmet szállított Budapestre, maga is ellátási gondokkal küzd készletei kimerülése következtében. Júniusban közel negyvenezer az ellátatlanok száma. Inota község is a segítséget igénylők közé tartozik. Egyes élelmiszerek (liszt, hús, zsír) mellett a falvakban a ruhahiány okoz gondot. A megyei vezetés kénytelen országos segítséget kérni. Az új termés betakarítása még a tanácshatalom időszakában indul, a befejezése már az új érában történik. Ez utóbbi bevezetéseként Székesfehérvár augusztus 9-én román megszállás alá került, majd ezt követően Inota is.

Gi Itt pl. szeptember 15-én 9 fős román egység tartózkodott. Tolmácsuk, Avel András — korábban a honvéd tanezred tagja — 600 korona összeggel megzsarolta a helyi elöljáróságot, azt állítva, hogy ezt lezárt lakásából az elöljáróság vitte el. Hogy a nagyobb tömegű megszállást elkerüljék a jegyző és a közgyám kifizette a kért összeget. (Koronafi László és Károly János számára — ismerve az ügy valótlanságát — a község megtérítette az említett összeget.) A visszavonuló románok egyébként a győri, veszprémi, hajmáskéri katonai raktárak mellett az inotait is kiürítették, illetve készletét elvitték. A néhány hetes helyi megszállás élelmezési költsége Nyuli József vendéglősnél 3926, a malomellenőrzéseknél közreműködőké (3 nap, 11 fő) 690 korona volt. Kifizetés kötelezettsége a községet terhelte. Még a megszállás idején, augusztus 25-én a nádasdladányi magyar csendőrőrs „kommunizmus eszméi mellett való agitáció gyanúja" miatt elfogta Koronafi Lászlót, Lanczmann Józsefet, Molnár Károlyt, Nagy Bélát, Pap Ferencet és Pécsi Jenőt. Mind az ellenük irányuló gyanút, mind Kötél Ferenc községi h. bíróval kapcsolatos nyomozás szükségességét megcáfolja, illetve eredménytelenné teszi a mintegy 30 „legtekintélyesebb polgár" meghallgatása, és az eljárást lefolytató Rentka Gyula