Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Dani Lukács: Inota
lett beadniok kérelmüket. A hetvenes évek közepén megürült helyi állást „szabad választás útján... szótöbbséggel" Deutsch Samu (volt abai segéd jegyzővel) töltötték be. (1875. I. 12.) A falu irányítása a helyi közgyűlés által választott elöljáróság vezető tisztségviselőinek kezében volt. A községbírói tisztséget 1885—87-ben Károly Pál, a törvénybíróit Szabó János, a pénztárnokit Lóránt István, a közgyámit Kuti Mihály látta el. A következő ciklusokban csaknem ugyanazok a személyek szerepeltek, legfeljebb funkciójuk változott. 1888—90 között a bírói tisztet Lóránt István, a törvénybíróit (bíróhelyettesként) Szabó Jánosa a pénztárnoki (és adószedői) feladatkört Bencze István, a közgyámi teendőket Károly Pál látta el. A községi elöljáróságban esküdtként tevékenykedett: Mészáros János, Szombati Ferenc, ifj. Kárdy József, Olé Ferenc, Tóth János és Károly János. A századfordulón a község élén Szabó János bíró, Károly János törvénybíró, Lóránt István pénztáros és Károly Pál közgyám állt. Az akkori elöljárók Szombati Ferenc, Mészáros János, Berta Pál, Pap István, Szabó József és ifj. Berta István voltak. A községi jegyzői tisztet Nagy Gyula töltötte be. (Ő volt egyébként a 35 tagú önkéntes tűzoltó egylet parancsnoka is.) A falunak önálló orvosa nem volt, de bába működött. A körorvos fizetéséhez 161 forinttal járultak hozzá. A népoktatás a két felekezeti (református és katolikus) iskolában folyt, ahová összesen 129 tanköteles járt/' 5 A község vezetése a jobbmódú gazdák köréből került ki. A tulajdon nagysága és a fizetett adó mértéke feltétele volt a közéleti szerepvállalásnak. A falu egésze a kilencvenes évek elején 6404 forint állami egyenesadót fizetett. Az ennek százalékában megállapított pótadó a századvégen egyre növekedett/ 16 Mértéke 1889-ben még csak 19, 1897-ben már 27,5%. A növekvő terhek mögött új községháza építése, a jegyzői, orvosi, pénztárnoki és szülésznői fizetések emelése húzódott meg. A terhek elviselését nehezítette, hogy a 80-as évek végén pusztító, filoxéra által okozott kárt a község még nem heverte ki. Ekkor a falu valamenynyi szőlője elpusztult. A gazdasági hatalom, a település jelentős számú lakosának megélhetési forrása a helyi nagybirtokosok kezében volt. Gyakorlóinak személyében á múlt század második felében változás történt. A Zichy család birtokainak egy részét, a Réti-pusztát a század végén a Belga Bank, majd Szögyén-Marich Géza veszi meg. Az 1895-ös összeírás 1643 kat. holdat talált birtokában. Mellette feltűnik Deutsch József és Sándor, összesen 2224 kat. hold tulajdonosaként. A birtoktestek gazdálkodási formája és felszereltsége egymástól eltérő. Míg a Deutschok birtokuk felét kitevő réten és legelőn változatos összetételű állattenyésztést folytatnak (408 szarvasmarhából, 574 sertésből és 955 juhból álló állománynyal), addig Szőgyén-Marich felényi területen elsősorban birkákat tenyészt (96 szarvasmarha mellett). Annak ellenére, hogy a Deutschok szántójának területe (670 kh) másfélszerese Szőgyén-Marichénak, az általuk használt gépállomány ennél kedvezőbb arányú ellátottságot és összetételt mutat (különösen erőgépek, ekék, magtisztítók és takarmányvágó gépek szempontjából.) A természeti adottságokból származó különbözőséget is figyelembe véve a Deutsch-féle birtok tőkeereje következ-