Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Inota

a nők között nagyobb volt a csak olvasni tudók aránya.) A silabizálás, illetve a betűvetés iránti igényt — a hitélet anyanyelvűségén keresztül — befolyásolta a község felekezeti összetétele (más tényezőkkel együtt). Az évszázados múltú helyi protestantizmus — amely eddigelé a falu többségét jelentette (a kálvinisták 61%-ot képviseltek) — ekkor 66 luteránussal bővült. A néhány évtizedes (1818) múlttal bíró katolikus iskola fenntartói 345 lelket számláltak. Figyelemre méltó, hogy a néhány évvel korábban még jelentős számot képviselő zsidóság az összeírásban nem szerepel. A sármelléki járáshoz tartozó község lakói „magyar ajkúak," akiknek „hadfogadó kerülete" Fehérvár, adóhivatala Móron székel, utolsó postája pedig Palotán található. Fejér megye bizottmányának közgyűlésén (1860-ban) a települést gróf Zichy Miklós, gróf Waldstein János, Szenes Károly (református lelkész), Bernáth János és Bencze István képviselik. A község lélekszáma a 19. század utolsó harmadában stagnál, sőt az 1869. évihez (1023 fő) képest még vissza is esik.

43 Az 1880. évi 985, majd az 1890. évi 967 főnyi népesség után csak 1900-ban haladja meg meg ismét az ezer főt. (1088 lakossal). Ezekben az évtizedekben tovább módosul a község népességének szociális összetétele és felekezeti hovatartozása, amellett, hogy színmagyar voltát a továbbiakban is megőrzi. A nagybirtok szorításában élő községből egyrészt elvándorolnak a megélhetést keresők, másrészt az uradalmakba (mint Hajagos- és Rétipuszta) cseléd-betelepülések történnek. De benépesül a település határa is. E folyamat eredménye, hogy — a belterületi pauperizálódás mellett — az újonnan érkezettek a határ szegényei számát gyarapítják. Egyúttal hozzájárulnak a felekezetek közötti arány módosulásához is. A korábbi protestáns (elsősorban református) túlsúly veszít jelentőségéből. A szociális helyzet nehezülése készteti védekezésre a lakosság egy részét (1877-ben) a helyi Népsegélyező Egylet megalakításával. Tíz esztendővel később — vagyonvédelmi célzattal — az önkéntes Tűzoltó Egyesület jön létre. Erre az időszakra datálható az eklézsia, illetve a katolikus iskola köré szerveződő, változatos intenzitással működő vallásos egyesületek megalakulása is. A századvégi szociális feszültségekkel teli légkört az utóbb említett egyesületek enyhítik. Majd 1898-ban ínségmunkát szervez az elöljáróság. Az év nyarán (június 27-én délután 3 és 5 óra között) jégverés pusztította el a község egész határát. A várható nyomor elkerülése, illetve csökkentése érdekében az ínségesekkel a Hidegvölgyi-árok 550 méter hosszú szakaszát tisztíttatták ki. A feszültségek felszínre törésének megakadályozását szolgálta a szűk körre korlátozódó választójog. (1892-ben pl. a 965 főnyi lakosságból 52-nek, 1898-ban 59-nek volt választójoga. Nem véletlen, hogy az utóbbiak 3/4-ede kormánypárti.) Századunk első évtizedében élesedő szociális ellentétek élét azzal is mérsékelni törekedtek, hogy 1904 folyamán 8 községbeli „gazdasági munkásnak" a kormány egyik lapját, a Néplapot ingyenesen küldték meg. Ennek ellenére 1905-ben a 61 választásra jogosultnak közel fele (25 függetlenségi és 3 néppárti) ellenzéki volt.

44 A múlt század hetvenes éveiben a község a Bodajki Alsó Járáshoz tartozott. A jegyzőségre pályázóknak a Csórón székelő járásbíróhoz kel-