Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

ban gyakorlottak. A felső tagozatban 32 fiú és 35 lány, összesen 67 gyermek, az alsóban 47 fiú és 59 lány, összesen 106 gyermek tanult. A vasárnapi iskolát 30 fiú és 38 lány, összesen 68 gyermek látogatta.

53 A fejlődés a 19. században egyenletes. Ezt előmozdította 1861-ben kiépült vasútja, sőt a Győr—Veszprém—dombóvári vasútvonal keresztezési pontján vasúti gócpont jellege is kifejlődött. Hozzájárult ehhez, hogy határa Balatonaligán keresztül közvetlenül kapcsolódott a Balatonhoz.

54 1863-ban (Aliga és Kőkút pusztákkal) 1273 lakosa volt, a divatozó nyelv a magyar. A házak száma 1869-ben 2S4.

55 Az 1880-as években területe Balatonaliga Balatoniőkajárhoz való csatolásával csökkent; Riki- és Besnyőpuszták hozzácsatolása révén viszont nőtt. 1882-ben Nagy Géza jegyző az uralkodótól, ,,a közbiztonság előmozdítása körül tett szolgálatok elismeréséül" az arany érdemkeresztet kapta.

56 1895-ben a határ 6646 kh. Ebből szántó 5070 (76,3%), kert 112 kh (1,6%), rét 336 kh (5,5%), szőlő 11 kh (0,1%), legelő 758 kh (11,4%), erdő 36 kh (0,5%), nádas 40 (0,6%) és egyéb 283 kh (4,0%). A házak száma 248. A legelő és a rét területének háttérbe szorulásával a mezőgazdasági termelés intenzívebb lett.

57 A századvégi nagy agrárszocialista mozgalmakból a lepsényiek is kivették a részüket. 1898 októberében a csendőrök a fegyverüket használták: két embert megöltek, egyet halálosan megsebesítettek.

58 1910-ben 100 kh-on felüli volt 2, 20—50 kh-as 61, 5 kh-on aluli 106 gazda. Birtokos és bérlő 129, gazdasági tisztviselő 3, cseléd, munkás és napszámos 339, egyéb őstermelő 2. A gazdák 331, a cselédek, napszámosok 560 személyt tartottak el. Őstermelésből élt összesen 1542 (75,1%), ebből kereső 642 (74,7%); bányászatból és iparból 369 (17,9%), ebből kereső 135 (15,7%); más foglalkozású 144 (7,0%), ebből kereső 83 (9,6%); összesen 2055 (ebből kereső 860). A házak száma 347.

59 1913-ban Lepsény nagyközség. Hozzá tartozott Besnyőmajor, Kőkútpuszta, Lepsényi belmajor és Rikimajor. 347 házban 2055-en laktak, mindnyájan magyarok.

60 1935-ben 437 házban 2226-an laktak, l-l katolikus és református iskola működött. Lepsény nagyközséghez tartozott Bartacsárda, Besnyőmajor, Kiskőkútpuszta, Kőkútpuszta, Lepsényi belmajor és Rikimajor." A 6626 kh határból szántó 5129 kh (77,3%), kert 43 kh (0,6%), rét 313 kh (4,7%), szőlő 168 kh (2,5%), legelő 455 kh (6,8%), erdő 21 kh (0,3%), nádas 95 kh (1,4%) és egyéb 402 kh (6,4%). Nádasdy grófnak 2031 kh-ja volt.

63 Az állatállomány 1935-ben: 858 szarvasmarha, 330 ló, 2419 sertés, 1006 juh és 10 310 baromfi.

63 1930-ban a lakosok tagosítás elrendelését kérték a Földmívelésügyi Minisztériumtól. 1931-ben alakult meg a Legeltetési Társulat.

64 A lakosság egy része a nagybirtokon talált munkát, más része a környékbeli ipartelepeken. 1941-ben már 712-en éltek iparból. Gyakoriak a gazdasági cselédek ügyei és panaszai. 1931-ben Lenti György gazdasági cseléd balesete, 1933-ban Császár János gazdasági cseléd ügye egészen a Földmívelésügyi Minisztériumig eljutott. Ugyancsak sok panasszal találkozhatunk a lepsényi lakosok részéről.

65