Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

1941-ben 100 kh-on felüli 2, 50—100 kh-as 9, 20—50 kh-as 25, 10— 20 kh-as 45, 5—10 kh-as 37, 5 kh-on aluli 123. Birtokos és bérlő 95, gazdasági tisztviselő 4, gazdasági cseléd, munkás és napszámos 382, egyéb őstermelő 11. Őstermelés összesen 729 (63,6%). Az eltartottak száma 1565. Bányászatból és iparból élt 712 (28,3%), más foglalkozásból 263 (10,3%). 512 házban összesen 2540-en laktak.

06 A nagyközség területe 6647 kh. 5156 kh szántó, 309 kh rét (kaszáló), 201 kh szőlő, 599 kh legelő, 35 kh erdő, 41 kh nádas és 306 kh terméketlen. A járási székhely és az országgyűlési választókerület székhelye Enying, a törvényhatósági bizottsági választókerület székhelye helyben. A legközelebbi csendőrőrs Enyingen, a községnek rendőri őrszemélyzete nem volt. A körorvos székhelye Lepsény, a községi bábák száma 1, okleveles magánbába 1. A körállatorvos Balatonf oka járón székelt. A legközelebbi gyógyszertár Balatonfőkajárón, a közkórház Székesfehérvárott. Az ivóvíz, a talajvizekkel való érintkezés miatt, rossz. Artézi kút, vízvezeték, csatornázás nem volt. 4 kocsma, 2 vendéglő és 2 beszálló fogadó működött. Református és katolikus elemi népiskola 2-2 teremmel l-l férfi és l-l női tanerővel. A katolikusok a párbéren felül iskolai adót, a reformátusok állami adó alapon kivetett egyházi adót, a vagyontalan hívek a lélek-gabona pénzbeni értékét adják. Kisgazda és polgári olvasókör, valamint Iparos olvasókör szolgálta a közművelődést. Itt vezetett át a Várpalota—Mezőszentgyörgy és a Székesfehérvár—Siófok törvényhatósági közút. Posta, távírda, távbeszélőállomás volt. A birtokos Nádasdy Pál, rajta kívül Lőrincz József még nagybirtokos 611 kh-al. 3 országos kirakodó- és állatvásárt tartottak évente; hetenként csütörtökön állatfelhajtással. A vásárjog a községé. 7 szatócs kereskedett, a Lepsény és Vidéke Takarékpénztár alaptőkéje 100 000 K. Két szövetkezetről tudunk: a Hangya Fogyasztó és Értékesítő Szövetkezet és a Magyar Mezőgazdák kirendeltsége. Az iparosok megoszlása: 3 mészáros, 4 szabó, 10 cipész, 3 asztalos, 2 bognár, 5 kovács, 4 kőműves, 2 ács, 3 nyerges, l-l kádár és pék. Általános Ipartestületbe voltak szervezve. A község tulajdona a jegyzőlakás, az orvoslakás, a pásztorház, 21 kh szántó és rét, 4 kh legelő és 36 kh egyéb. A lakosság hasznát szolgálta a homokgödör. Közüzemként a közvágóhíd működött. A községre kivetett egyenes adók összege: földadó 24 398 K, házadó 3434 K, általános kereseti adó 3630 K, társulati adó 221 K, vagyon- és jövedelemadó 9343 K. A községnek a fogyasztási adóból és a községi pótadóból volt jövedelme.

67 1944. december 7-én a Huppert német harccsoport feladta Lepsényt, amely december 8-án szabadult fel először, 1945. január 18-án a 3. német hadosztály áttörte a frontot és Lepsény irányából két irányba bontakozva szét, előnyomult. A Roden harccsoport február 7-én Lepsény körzetébe hátrált, 11-én a szovjet hadsereg ezrederejű csapást hajtott végre a Siófok—Lepsény közötti műúton. A község 1945. március 21-én szabadult fel véglegesen. A helyi hagyomány szerint is ezen a napon ünneplik.

68 A képviselő-testület jelentése szerint ,,a község az elmúlt harcok viharai folytán olyan nagyméretű kárt és veszteséget szenvedett, mind a lakosság veszteségeit, mind a községet, mind erkölcsi testületet tekintve, hogy annak kiheverése hosszú esztendők békés és szabad fejlődését köti