Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Lepsény

üteg és végül a Székesfehérvárott 21-ére összegyűlő 6000 főnyi nemzetŐrség jobb, ha Veszprém felé és innen a szükségletnek megfelelően vagy Palotán keresztül Székesfehérvárra vonul, vagy pedig Kenésén át Lepsény felé, ahová 4 század Württemberg huszár és egy fél poroszgránátos zászlóalja fog beérkezni. A miniszterelnök 19-én ugyanezt az utasítást adta Csányi László királyi biztosnak: a tartaléksereget Fehérvár, Lepsény és Kenése mellett kell összevonni.

46 1848. szeptember 21-én a magyar hadtest zöme Palotára ment. Egy 2000 emberből álló oszlop, Répássy őrnagy parancsnoksága alatt, Lepsényre, a főhadiszállás pedig Fehérvárra. 22-én a Répássy-hadoszlop még mindig a községben állomásozott. Szeptember 24-én Moga elhatározta a visszavonulást a Pákozd mögötti magaslatokon lévő állomásokba. Ezért a Lepsényben és Ercsinél álló elővéd-csapatokat Székesfehérvárra rendelte, hogy a derékhad 25-én elfoglalja az állást.

47 1848. szeptember 26-án Jellasics Lepsény felől közeledett Székesfehérvár felé. Az átvonulóktól lemaradt csapat a határban lévő csordát erőszakkal el akarta hajtani. A mezőn dolgozó lakosok azonban ezt megakadályozták: két rablót agyonvertek, mire a többi megfutamodott. Szeptember 28-án a kocsmába betért három horvát katona, akik a Székesfehérvárra bevonult Jellasicstól sürgönyt hoztak. A kocsmában több Somogy megyei fuvaros tartózkodott, akiket Jellasics Fehérvárról engedett el. A kocsmában a katonákkal összevesztek, a parasztok felbőszültek és a három katonát agyonverték. A holttesteket kocsira rakták és gyorsan elhajtottak. A sürgöny a kocsmában maradt, ezt a helyi bíró c cs. kir, postahivatalhoz vitte. Székesfehérvárról egy kapitány vezetése alatt egy század katonaság jelent meg, de semmit sem tudtak kinyomozni a katonák haláláról.

48 Lepsény a továbbiakban is hadiút, a katonaság felvonulási útvonala mentén. 1849. január 13-án pl. a magyar portyázó csapatok egyik fele Lepsényen és Kenésén át vonult a Balatonhoz, a másik fele Várpalotára ment. Mindkét oszlop végcélja Veszprém, ahová Fiath Ferenccel 16-án érkeztek meg.

49 Fényes Elek szerint (1851) Lepsény magyar falu Veszprém vármegyében, a Buda—Kanizsa főútban. 218 katolikus, 1253 református és 5 zsidó lakossal, katolikus és református anyaszentegyházzal, postahivatallal. Határa igen termékeny, szőlőhegye szép, rétje bőséges, erdeje kicsiny. A földesúr 3/4 részben gróf Nádasdy Tamás, 1/4 részben a Rába és a Sohár nemzetség.

50 1857-ben a határ 6635 kh. Ebből szántó 3639 kh (54,8%), kert 755 kh (11,3%), szőlő 314 kh (4,7%), legelő 1495 kh (22,5%), erdő 25 kh (0,3%), nádas 6 kh (0,4%) és egyéb 401 kh (6,0%).

51 1861-ből való a református templom alaprajza, a falméretek feltüntetésével, gótikus idomú kőfaragásokkal és ablaknyílásokkal. A torony kettős ablaka, oszlop és ívtartó nélkül, gót ízlésű. A kerítés köveit Fehérvárról hordták, bevésett betűkkel. A templom kelyhe „crateri" formájú, mint a tihanyi és a füredi.

53 Az 1860-as egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy a falu szegényeiről, árváiról és özvegyeiről gondoskodtak. Felesketett bábák működtek. Az iskolának két tanítója volt, a gyerekek az írásban-olvasás-