Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Dani Lukács: Lajoskomárom

javaslatukra a képviselőtestület. 1938 őszén az egészségügyi bizottságban dr. Groszl János, Hankóczy János, Kots Lajos, Deák Mihály, Szende Ernő, Fekete József, Borsche Ferenc, Czéh István (bíró) és Csekő Ede (jegyző) foglalt helyet.

90 A szociális gondoskodás keretében nemcsak az óvodások, hanem (1938. október l-jétől) az iskolások is a község által szervezett — és a benne részesülők szociális helyzetétől függően finanszírozott — tejakcióban vettek részt. (Naponta 2 dl tejet kaptak.) De a közvetett szociális gondoskodás keretébe sorolható a helyi pedagógusok nyugdíjjárulék-fizetésének átvállalása is. 1935 őszén 2 evangélikus, 1 r. katolikus és 1 református tanító járadékának fizetését végezte a község, egyenként 163 pengő 20 fillér öszeggel. És ezt a terhet 1937 őszén — a vármegyei intézkedés ellenére, és Kots Lajos evangélikus lelkész javaslatára, felekezeti különbségtétel nélkül — változatlan összegben, tovább vállalja.

97 A községi vezetés gyakorlati kérdések iránti fogékonyságát, ugyanakkor a közpénzek takarékos felhasználására törekvését jelzi, hogy 1936 nyarán a gazdasági továbbképző iskola felállításától elzárkóznak, mondván: ,,a felekezetek mindegyike saját mindennapi iskolája mellett 12— 15 éves gyerekek részére iskolát is tart fenn". De változik az álláspontjuk (1940 tavaszán), amikor az enyingi téli gazdasági iskola létesítéséhez kérnek tőlük támogatást. Ebben a község 1200 pengős egyszeri hozzájárulással és 3 ösztöndíjas hely létesítésével vett részt.

98 A harmincas évek lényeges kérdése a föld problémája. Ekkor zárult a kataszteri fölmérés telekkönyvi rendezése, a Kenyeresi határrész Mezőkomáromtól Lajoskomáromhoz történő csatolása (1932 nyarán), a Bagi területért cserébe; valamint a Pokla Enyinghez kapcsolása. A határrendezés során a község területe 256 kat. holddal gyarapodott. Stróbl Pálnak jelentős része volt a község számára kedvező megoldás bonyolításában, amiért Schnitz András bíró javaslatára köszönetet mondott a képviselőtestület.

99 Az ekkor végrehajtott vízrendezések újabb mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek nyerését célozták. (Pl. a községi legelőn végigvonuló patak szabályozása.) A Kutasi tó tisztítása kapcsán (1931 nyarán) népfürdő létesítése, illetve a régi kenderáztató visszaállítása vetődik fel, Kleiber Mátyás és társai kezdeményezésére. A tótól délre Stróbl Pál halastavat kívánt kialakítani. Majd a tó kitisztítása (1932) után strandfürdő kialakítása szerepelt napirenden.

100 (A tisztítással öszszefüggésben készült el — 3125 pengő ráfordítással — a Kenyeresi alapból finanszírozott Kutasi híd.) Az évtized középen (1936 őszén) Schnitz András javaslatára még az állatkihajtás célját szolgáló csapások (pl. a Haraszti-csapás) szűkítése is napirendre került, mert „ebben a formában semmi hasznot nem hoz", de szűkebbre szabva mezőgazdasági művelésre alkalmas terület szabadulna fel. Érthetően nagy érdeklődés előzte meg a bérbe adott földek árverését. Az igénylők magas száma miatt pl. az 1936 őszén bérbe adott községi földek a bérbeadónak 10 154 kg zab-, illetve kukoricabevételt jelentettek, de a pályázók tömege miatt nem jelentett a lakosság számára megoldást. Éppen ezért 1939 augusztusában a községi vezetés