Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

Bátor, Berta, Béres, Bognár, Bocsor, Borján, Borony, Borostyán, Botos, Böngyik, Bugyi, Buza, Czaun, Czimer, Czentár, Császár, Csengeri, Csépi, Csontág, Csörgei, Dékány, Diószegi, Dömény, Egyed, Erhardt, Farkas, Feil, Fekete, Fésű, Fi, Fider, Fister, Fodor, Fövenyi, Gantner, Ganzler, Gáspár, Gede, Gróf, Hajas, Halász, Hallgató, Hamar, Hanák, Harangozó, Hegedűs, Hegyes, Hoffmann, Horgos, Horváth, Huszár, Illés, Juhos, Juhász, Karó, Karlovits, Keller, Kék, Kiss, Király, Klima, Klopp, Kocsis, Kolmár, Kovács, Koncz, Kőszegi, Kraus, Kratancsik, Kun, László, Lencsés, Lipót, Lukács, Lukácsovics, Magyar, Matla, Márton, Miháli, Miklós, Molnár, Nagy, Nánási, Nemes, Német, Nóvák, Nyuli, Oláh, Orbán, ördög, ötvös, Papp, Palkovics, Pál, Pásztor, Petőcz, Pintér, Pillók, Potesz, Purger, Rada, Régi, Rózsa, Sabar, Sáfár, Sági, Scheffer, Selymes, Siffer, Simon, Sinka, Schwaiger, Szabó, Szautner, Szántó, Szentes, Szekeres, Sziládi, Szladky, Szombat, Szunomann, Szűcs, Tabi, Takács, Tarró, Tavasz, Tokovics, Tóth, Tőke, Török, Ungi, Vas, Vizbel, Vörös, Zam, Zámbó.

96 A felszabadulás után megkezdődött a népi demokratikus átalakulás korszaka. Sajnos a népi szervekre vonatkozó ismereteink hiányosak, jobbára a többször hivatkozott kézirat visszaemlékező szerzőjére hagyatkozunk, de az illető jó megfigyelő lehetett, adatai általában eléggé pontosak, reálisak, sőt mi több, nem csupán az elért eredményekről tudósítanak. A hadműveletek befejeződése után 1945. április 24-i keltezéssel helyzetjelentés készült a község állapotáról. A község lélekszáma 1944. november l-jén 1000 fő volt, a jelentés időpontjában pedig 800 fő. Lehetséges, hogy menekültek tartózkodtak itt, ezért csappant meg ennyire a lélekszám. A továbbiakban a jelentés a lakóházak állapotát veszi számba. Teljesen lakhatatlan épület Kőszárhegyen nem volt, javítással lakhatóvá tehető volt 45, használható állapotban volt 125 lakóház, összesen 170. A legsúlyosabb károk az állatállományt érték. A jelentés időpontjában mindössze 34 db tehén, 45 db sertés és 50 db tyúk volt a faluban Igen komolyak voltak az ellátási gondok. Ellátottnak 720 főt, részben ellátottnak 70 főt és ellátatlannak 250 főt minősített a jelentés, de a számadatok láthatóan pontatlanok Az összes szántóterület 1000 holdjából őszi gabonával be volt vetve 200 hold, tavaszival 20 hold, tengerivel 20 hold, burgonyával 10 hold, egyéb növényféleségekkel 50 hold. A bevetetlen terület nagysága kb. 700 hold volt. Maradt a községben mindössze 17 pár igaerő. A nemzeti bizottág megalakult, első elnökévé Szabó István tanítót választották.

97 A község legfontosabb egészségügyi adatai a következő képet nyújtják: lakosság 800 fő, élve szülés 13, halálozás 41, népszaporulat 28 fő, csecsemőkorban meghalt 3 fő 23%

98 A Nemzeti Bizottság Szabó István elnök mellett, a következő tagokból állt: Borján Gyula, Nánási János, Kiss József és Tarró István. 1945 tavaszán csak a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt működött. Szabó István aktív, becsületes résztvevője volt a község életének, de a baloldaliság távol állt tőle. A bizottsági tagok pártállása ismeretlen.

89 A Nemzeti Bizottságot valószínűleg hamarosan újjászervezték. Az új összetételben az elnök Borján Gyula, tagjai B. Tóth János, Németh