Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

János, Sz. Kiss Mihály voltak. Ezek szerint az előző bizottság tagjai közül csak Borján Gyula maradt meg.

100 (Feltételezésem szerint B. Tóth János volt a szerzője az e tanulmányban emlegetett kéziratnak.) A földreform hírét Kőszárhegyen is örömmel fogadták, de a község nehéz helyzetben volt, mivel a határban nem volt kiosztható földterület. A Földigénylő Bizottság megalakult, 1945. május 7-én, összetétele a következő: Borján Lajos, Egyed János, László József, Berta Ferenc, Fodor Mihály és Siffer Pál.

101 Kéziratunk szerzője viszont egy másik összetételű bizottságról tudósít, elnök: Borján Lajos, tagok: László József, Siffer Pál, Fodor Mihály, Hopka János. Hopka János új tag, Egyed János és Berta Ferenc neve viszont hiányzik. Elképzelhető, hogy a bizottság különböző nehézségek hatására szerveződött át.

102 A földigénylők számát nem ismerjük, a bizottság viszont ismét újjáalakult, Borján Gyula, belefáradva a földért folytatott harcba, tisztségéről lemondott, helyét B. Tóth János vette át. Pontosnak látszó adatunk van a parasztoknak juttatott földterület nagyságáról. Első ízben Polgárditól kapott a község 150 kat. holdat, mivel azonban ez kevésnek bizonyult, a kőszárhegyieknek juttattak 109 holdat, a Jágerházi úton túl, a Haraszti dűlőben (Szabadbattyán). A juttatások csak 1948-ban zárultak le, amikor újabb 75 kat. holdat kaptak a Rigóhegy és Felsősomlyó között. Ebből 10 holdat a volt tulajdonosnak meg kellett hagyni. Ilyen módon a kőszárhegyi földigénylőknek összesen 324 kat. hold jutott, amellyel a nagy földéhséget már enyhíteni lehetett.

103 A földek megművelése sok gondot okozott a helyi lakosoknak. Kevés volt az igásállat, a Polgárditól juttatott terület messzire esett Kőszárhegytől. 1947-ben az előirányzott vetésterületet már megközelítette a község.

106 A politikai erőviszonyok felmérésére először az 1945-ös országgyűlési választások adtak lehetőséget. A választások eredménye

105 Párt neve Férfi Nő összesen Nemzeti Parasztpárt 10 20 30 Polgári Demokrata Párt 4 4 8 Magyar Kommunista Párt 13 3 16 Kisgazda Párt 133 165 298 Szociáldemokrata Párt 9 11 20 Feltűnő, hogy a baloldali pártokra rendkívül kevés szavazat esett (összesen 66). A polgári pártok 306 szavazatot kaptak. A polgári demokrácia irányába történő orientációt feltehetően ugyanazok az erők mozgatták, amelyek 1939-ben még a nyilasok ellen léptek fel. Elképzelhető, hogy az eredmény alakulásában szerepet játszott a földreform alakulása is. Lényegében semmit sem változott a helyzet az 1947-es választásokon sem. A Magyar Kommunista Párt 15 szavazatával az országos átlag alatt maradt.