Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

megalkotására, 1931-ben készült a szervezési szabályrendelet, bor és fo­gyasztási adóval kapcsolatos szabályrendelet. 1940-ben — tekintettel a balatoni műút gyorsan növekvő forgalmára — járdaépítési szabályrende­let megalkotása vált szükségessé. Építési és közrendészeti bizottságot, kulturális és testnevelési bizottságot is választottak. Ganzler Józsefet tűzoltóparancsnokká választották, ő alakította meg a községben az első tűzoltócsapatot. 82 Az új község gazdasági nehézségei hamarosan jelent­keztek. Kőszárhegy berendezkedési (1931-es) költségvetése 6871 pengő hiányt mutatott, melynek fedezetére 314%-os községi pótadó kivetése vált szükségessé. 83 1931. október 13-án a lakosság köréből már tiltakoztak a magas községi pótadó ellen. 1932-ben még mindig 100%-os pótadót kellett fi­zetni. A kilátásba helyezett 6000 pengő berendezkedési segélyből a mi­niszterközi bizottság csupán 1000 pengőt hagyott meg. Az 1933-ra elhárított költségvetés hiánya 2461 pengő, a kivetendő községi pótadó 60%. Némi csökkenés tapasztalható az 1934. évi költség­vetés elfogadásakor (56%-os községi pótadó). 1936-ban a 2330 pengő hi­ány fedezetére 58%-os községi pótadót kellett kivetni. 1937-ben a pót­adó 50%-os, 1938-ban 58%-os, 1939-ben 72%-os, 1940-ben 110%-os volt. Az 1939-es és 1940-es jelentékeny emelkedést az okozta, hogy a képvi­selő-testület „szerény" községháza építését határozta el, 5000 pengős költséggel. (Ebből kamatmentes kölcsön 1500 pengő, államsegély 500 pengő, egyéb kölcsön 3000 pengő). 84 Jellemző a község nehéz helyzetére, hogy a magas pótadók elle­nére vezérelvként mindig a legnagyobb takarékosságot hangsúlyozták. Megmutatkozott a képviselő-testület tevékenységében bizonyos szűklátó­körűség is. 1934-ben pl. elhatározták, hogy Kőszárhegy nem lép be a Gyümölcstermelők Országos Egyesületébe, mivel „a község lakói igen el vannak adósodva, adóhátralékokkal és banktartozásokkal." 80 Joggal me­rül fel a kérdés, hogy miért kell itt szűklátókörűségről beszélni. Válaszul hangsúlyozzuk, hogy az egyesületi tagsági díj évi 10 pengőt tett volna ki, ami nem terhelté számottevően a lakosságot, sőt esetleg haszonnal is járhatott volna. Egyes esetekben a lakosság alapvető érdekeit érintő ki­adásokra sem futotta. 1935-ben a képviselő-testület úgy döntött, hogy apaállatot nem szerez be, még állami támogatással sem. 80 A nagy gazdasági válsággal kapcsolatos gyér forrásaink jól érzékel­tetik a község népének nehéz helyzetét, egyben az illetékes hatóságok szűkmarkúságát. 1931-ben a község mindössze 300 pengő ínségpénzt és búzasegélyt kapott. Még jellemzőbb egy 1933-ban elhangzott felszólalás: „Kőszárhegy a körorvos fizetéséhez 350 pengővel járul hozzá, mégis ugyanannyi a lá­togatási díj, mint amikor 30 pengő volt 1 q búza ára. Ma már nem mer a nép orvoshoz menni, a mai 6 pengős rozsár mellett van sok ház, ahol egy fillér pénz sem található. 87 Az 1934-ben tartott tisztújításon a községi bíró id. László József, a törvénybíró Horgos János, a pénztárnok Klopp Gábor lett. A lakosság ismét zúgolódott, mondván, hogy a többség nem vett részt a közfelkiál­tásban, az előre felbujtott hangos kisebbség véleménye érvényesült. 1937-ben közgyámot és második elöljárót is választottak. A községi

Next

/
Oldalképek
Tartalom