Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

bíró ekkor Fodor István, törvénybíró Nánási János, közgyám id. László József, elöljárók Horgos János és Varga József.

88 1940-ben a községi bíró Fodor István, a pénztárnok Klopp Gábor volt.

8

'

J A Horthy-korszak utolsó országgyűlési választását 1939-ben tartották. Kőszárhegy ekkor a Székesfehérvár környéki egyéni választókerülethez tartozott. A kormánypárt (Magyar Élet Pártja) részéről Sigray István, a nyilasok részéről Vértessy László, a Kisgazda Párt részéről a haladó polgári nézeteket valló Cserti József versengett a mandátum megszerzéséért. A baloldal azonban — itt nem elemezhető okokból — gyenge volt, így valójában a kormánypárt és a nyilasok mérkőztek egymással. A józanabb erők, feltehetően a tanító irányításával, a kormánypárti erők mellett kardoskodtak, a nyilasok viszont a lakosság nagyfokú szegénységét kihasználva, szociális jelszavakat hangoztattak — sikerrel. A választás eredménye Kőszárhegyen: MÉP 79 szavazat, nyilasok 83 szavazat, Kisgazda Párt 2 szavazat.

90 (Egyes községtörténeti szerzők, a községek eredményeiből a nyilasok győzelmére következtetnek, szükségesnek tartom megjegyezni, Farkas Gábor tanulmányából világosan kitűnik, hogy a nyilasok csak egyes falvakban szereztek többséget, képviselői mandátumhoz a megyében nem jutottak.) 1942-ben a községi Ganzler József, a pénztárnok Hoffmann János volt.

91 A kulturális élet az 1930-as évek végén valamelyest élénkült és ebben a katolikus egyháznak vitathatatlan érdemei vannak. Előadásokat tartottak, műkedvelő színjátszók léptek fel, bálokat rendeztek stb. A katolikusok által irányított kulturális tevékenységet vallásos szellem hatotta át, mégis jelentős, hogy a község elmozdult a holtpontról, felébredt a kulturálódás, a szereplés, a kulturált szórakozás igénye — a kocsma helyett. Fontos volt a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Tanácsa) helyi szervezetének megalakítása, itt a vallásos szellem mellett szerepet kapott a szélsőséges fasiszta propaganda elleni fellépés is.

:

'

2 A közelgő háború előszele 1938-ban érte el Kőszárhegyet. Ekkor 5 évre légoltalmi alapot kellett létrehozni, évi 53 pengős költséggel.

93 Itt nem hivatkoztak a szegénységre, ezt meg kellett szavazni. A háború időszakából nagyon kevés adatunk van. Egy feljegyzés szerint 1943-ban 29 hadbavonult volt, 15 fő frontszolgálatos, nős 18, nőtlen 11 fő. 1 fő életét vesztette a háborúban. Hadisegélyben 29 család részesült, megműveletlen föld a községben nem volt.

94 A hadbavonultak családtagjai szerény támogatásban részesültek. Itt is működött a Bajtársi Szolgálat, tevékenysége azonban inkább mutatósnak szánt gesztus volt. 1943-ban tüzelősegélyt kapott 1 család, élelemsegélyt kapott 1 család, egyéb segélyben részesült 1 család.

95 Kőszárhegy nevét a Fejér megyei harcokkal foglalkozó szakmunkák nem említik, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a falu környékén hónapokon át súlyos harcok folytak. Első ízben 1944. dec. 7-én nyomultak be a szovjet csapatok a községbe, de véglegesen csak 1945. március 22-én szabadult fel. A felszabadulás előtti korszak történetének lezárásaként közreadjuk a községben előforduló családneveket, a névsor természetesen nem teljes, mivel csak a forrásokban előforduló neveket vehettük figyelembe. A kőszárhegyi családnevek betűrendes jegyzéke: Ablakos, Arany, Ács, Babotai, Bakó, Bakos, Balassa, Balázs, Balog,