Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

mai napon a kőszárhegyi róm. kat. iskola tantermét és épületét megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tanterem ablakai nem megfelelőek, azoknak felső része szellőztetésre alkalmassá teendő ..., a tanterem korhadt és hiányos padlóját, amely már kijavításra nem alkalmas, teljesen új padlózattal kell kicserélni. Az épület külső része szintén tatarozásra szorul. A tanítói lakás falai nedvesek, a szobák levegői ennek következtében erősen dohosak. A tanítói lakás oldalfalai földből vertek, ezen vert falat 1 méter magasságban téglával kell kicserélni. . ."

6G A VKM a kért tatarozási segélyt (2000 pengőt) folyósította. Az erről szóló értesítés is tartalmaz egy rendkívül tanulságos részletet: „Csak azok az épület állékonyságát biztosító, feltétlenül szükséges munkálatok végezhetők el, melyekre a kiutalt államsegély és hozzájárulás elégséges. Esetleges segélyfelemelés iránti kérelmet nem áll módomban teljesíteni."

67 A kőszárhegyi róm. kat. iskolaszék köszönetet mondott a tanfelügyelőnek azért, hogy az államsegély kiutalását előmozdította. Idézünk: „Köszönetet kell mondanunk dr. Serényi Antal kir. tanfelügyelő úrnak, aki átérezve a kőszárhegyi törpebirtokosok nehéz helyzetét, akikre a tatarozási költség elviselhetetlen terhet jelentett volna, lehetővé tette az elérhetetlen remény megvalósulását."

6

*

5 (Nem akármilyen kortörténeti dokumentum ez. A kőszárhegyi törpebirtokosok valóban nehéz helyzetben voltak, de ugyanez aligha mondható el az egyház anyagi helyzetére.) A kőszárhegyi iskolában Szabó István 1944 novemberéig egyedül tanított. Ekkor felmerült a második tanítói állás szervezésének kérdése. A székesfehérvári püspök ki is nevezte ide Devecseri Stefánia menekült tanítónőt, de az ő működésére már nem került sor, mert a háború néhány nap múlva elérte a községet.

69 A katolikus iskola szinte egész iratanyaga a háborús események áldozata lett. A tanulók létszámát illetően szórványos adataink vannak. 1929-ben 50 katolikus és 11 református gyermek járt ide.

70 1940-ben 70 tanulót 1 tanító oktatott.

71 1944-ben a tanulók létszáma I—VI. osztályban 84 volt.

72 Ebben az időben az iskola mellett napköziotthon is működött. A református iskola épülete kétségtelenül szebbre sikeredett, de az iskolának 1944-ben összesen 19 tanulója volt.

73 A református iskola első tanítója Véghné Soóváry Anna volt.

74 A tanítónő 1944-ben már nyugdíjba vonult, de többszöri pályázathirdetés ellenére az állásra senki nem jelentkezett. Kiss Kelemen János szárhegyi segédlelkész 1944-ben a tanítást ideiglenesen átvette.'

5 A ref. iskolában egy ideig a felszabadulás után is lelkészek tanítottak. Mindkét épület jelenleg is áll. A katolikus iskola kicsinosított épületében jelenleg 25 férőhelyes óvoda működik. Egyházi szempontból Szárhegyet a szabadbattyáni róm. kat. anyaegyház és a falubattyáni ref. anyaegyház látta el. 1935-ben a róm. kat. filia útikeresztet állított fel. 1941—42-ben a katolikus egyház kultúrházat épített, melynek felszerelése a II. világháborúban komoly károkat szenvedett. Az önálló lelkészség 1946-ban alakult. 1948-ban a kultúrházat kápolnává alakították át, új plébániát építettek, és a sekrestyét is bővítették.

76 1927-ben a szárhegyi lakosok 192 aláírással kérték, hogy településüket hegyközségből politikai községgé szervezzék. Kérelmük benyújtását minden bizonnyal az iskola építése körüli zavarok is motiválták, de végső soron azt remélték, hogy az önkormányzati jog megszerzésével