Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

leküzdhetik településük elmaradottságát. A lakosok eredeti kérelme csak a hegyközség területét alkotó és keselői dűlőben kiosztott ingatlanokra terjed ki. (Keselő-hegy Kőszárhegy és Tác között van, 1881-ben itt észlelték először a filoxérát.) A lakosok az emberséges gondolkodásmódjáról ismert gróf Hunyady Ferenc nagylóki birtokost szemelték ki pártfogóul. A szabadbattyáni elöljáróság azonnal talpraugrott, hogy Szárhegy különválását megakadályozza és nem késett a grófot „felvilágosítani". Az önálló község szervezését ellenző levelükben előadták, hogy Szárhegy 540 főnyi lakossága 400 kat. hold után adózik, nagybirtok a településen nincsen, a szervezendő politikai községnek teljes egészében pótadókból kellene magát fenntartani, s ez a lakosság tönkretételét jelentené. Szerintük Szárhegy nincsen elhanyagolva, 1926-ban 350 millió korona költséggel új iskolát kapott. (Már láttuk, hogy milyet.) A szabadbattyáni képviselő-testületben a szárhegyi népnek képviselete van. (Nem tudjuk kik képviselték a szárhegyi népet, csak annyit tudunk, hogy Hallgató István szárhegyi kocsmáros 166 pengő 59 fillérnyi adójával a szabadbattyáni virilisták jegyzékének alján található.)

77 Minden héten népnevelő előadás van. A község 1927-ben temetőt és 25 hold legelőt kapott. A településen leventeegyesület és csendőrpihenő is van. A szabadbattyáni elöljáróság úgy vélekedett, a kérdés vallási okokból vetődött fel, hogy a róm. kat. iskola „községesíttessék", noha a lakosság 80%-a katolikus. A hegy lakossága a falubattyáni ref. lelkész hatása alatt áll. Nem hétköznapi logika ez, mely szerint a többségében katolikus lakosságot a ref. lelkész befolyásolja. 1928-ban a szabadbattyáni elöljáróság újabb nyomós érvvel hozakodott elő. Azt mondották ugyanis, hogy Szárhegy kiválása Szabadbattyán háztartási helyzetét annyira megrendítené, hogy kisközséggé visszafejlesztése válna szükségessé. Ezzel szemben Szárhegy bemutatott próbaköltségvetése 253%-os pótadót irányoz elő, ami az ott élő lakosságot teljesen tönkretenné. A szabadbattyáni képviselő-testület a kérelem elutasítását kérte, és határozatához a törvényhatóság jóváhagyását is elnyerte. Így került az ügy fellebbezés folytán a belügyminiszter elé. A belügyminiszter elutasította a szabadbattyáni képviselő-testület döntését és a törvényhatósági jóváhagyást, és 1931. január 1-jei hatállyal Szárhegy hegyközségnek az önkormányzati jogot megadta.

78 A község hivatalos nevének megállapításánál figyelembe fogja venni a megalakuló politikai község nyilatkozatát. Az új község határához fog tartozni a szabadbattyáni kataszteri telekkönyvben 1101—1182 helyrajzi számig terjedő 416 kat. hold 1434 Q-ölnyi terület, továbbá a földbirtokrendezési munkák során 1073/10—14, 1074, 1075, 1076/1—17, 1077/1—2, 1078/16, 1087/6—14, helyrajzi számok alatt felvett, szárhegyi lakosok birtokát képező 77 kat. hold. Polgárdi határából a szárhegyi lakosoknak juttatott 4467—4477 helyrajzi szám alatt felvett terület, amely 317 kat. hold 500 Q-ölet tesz ki. Ugyancsak Szárhegy határához fognak tartozni a szárhegyi lakosok birtokában lévő azon területek, melyek az új község határával össze-