Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)
Várnai Tamás: Kőszárhegy
tésére tartották. Ezt bizonyítja, hogy a húsfajtákkal szemben a zsírfajta sertéseket részesítették előnyben. 1935-ben 440 db zsírfajtát és 57 db húsfajtát, 1942-ben 218 zsírfajtát és 28 db húsfajtát tartottak. A szarvasmarháknak és sertéseknek inkább csak termékeit (pl. tejtermékeket) értékesítették, maguktól az állatoktól csak végszükség esetén váltak meg. Pénzt „csinálni" inkább a baromfiból igyekeztek, persze az eladásra kerülő baromfit is nem kis részben saját szájuktól vonták meg. 50 A két világháború közötti Szárhegy a balatoni műút mentén, a 80. km-kőtől kb. a 82. km-ig húzódó ritkásan épült település volt, melyhez csak a legutóbbi időben kapcsolódik néhány kisebb mellékutca. Az említett településkép szorosan összefügg a szőlőtermesztéssel, annyi különbséggel, hogy ahol a szőlők kivesztek, házikertek létesültek. A lakosság létszáma 1920. és 1940. között egyenletesen növekedett: 1920ban 580, 1930-ban 636, 1941-ben 655 fő élt itt. 51 1941-ben 279 kereső lakos élt a mezőgazdaságból, 9 fő az iparból, 1 fő a közlekedésből, 2 fő a kereskedelemből, 1 fő a szolgáltatásból, mellettük volt még 5 fő közalkalmazott és 1 fő nyugdíjas. Az összes keresők száma 298. 52 A lakóházak és lakások legfontosabb adatai sok tekintetben az életkörülmények mutatói. Ami ezeket illeti, Szárhegyen főként mennyiségi növekedésnek vagyunk tanúi. 1930-ban a községnek 156 lakóháza volt, s ha ezt az adatot egybevetjük a népesség számával, azt láthatjuk, hogy egy lakóházra átlagosan 4—5 főnél nem jutott több. A 156 lakóházból azonban mindössze 1 épült kőből, a többi vályogból és sárból. Cseréppel, palával, vagy bádoggal 75, zsindellyel 3, nád- és zsuptetővel 78 épület volt fedve. 53 1941-ben a lakóépületek száma 170 volt, ebből cserép-, pala- és bádogtetős 127, nád- és zsúptetős 43 db volt. Valamennyi lakóház földszintes; téglából épült 1 habarcsba rakott kőből 1, vályogból alapozással 164, alapozás nélkül 4. A lakóházak közül 163-ban 1 lakás, 7-ben pedig 2 lakás volt, ami összesen 177 lakást jelent. Az összes lakások közül 158 csak földes padozatú volt. A lakásokban összesen 556 helyiség volt, ebből szoba 237, konyha 178, kamra 130, egyéb 10, lakott gazdasági helyiség 1. A szobák közül 214-nek padozata vert földből, 23-nak pedig fából volt. A 178 konyha padlózata 146 esetben vert földből, 1 esetben deszkából, 31 esetben pedig cementből készült. A 177 lakásból konyhalakás 1, konyha nélküli lakás 3, 1 szoba-konyhás 112, 2 szoba-konyhás 61 volt. A lakásokban 7 telepes rádiókészülék volt. Villanyvilágítás a községben nem volt. A vízellátást 167 ásott kút szolgáltatta. A 170 lakóházhoz 168 WC tartozott (15 házon belül, 153 házon kívül, 2 lakáshoz nem tartozott WC) 8 * A felsorolt száraznak tűnő számadatok jól mutatják a korabeli község meglehetősen mostoha lakásviszonyait és fényt vetnek a lakosság belső differenciáltságára is (pl. az egy szoba-konyhás és kétszoba-konyhás lakások száma). * Szárhegyhez hasonlóan a Szabadbattyán községhez tartozó más kisebb külterületeken (Antónia, Rózsamajor, Felsősomlyó) a dualista korban nem működött iskola. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Szár-
