Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

1936 és 1948 között lényegében azonos volt. (1936-ban 455 ha, 1937-ben 454 ha, 1938-ban 455 ha, 1948-ban 446 ha.) A termesztett legfontosabb növényfajták közül, mint alábbi táblázatunk mutatja, csak a búza vetésterülete emelkedett egyenletesen, a többieké erős ingadozásokat mutatott. Vetésterület (hektárokban) Növény 1936. 1937. 1938. 1943. Búza 93 99 114 144 Rozs 83 113 105 39 Tavaszi árpa 66 51 38 16 Tengeri 122 114 119 178 Táblázatunkból látható, hogy főként a búzát és a kukoricát termesztették. 1948-ban— tehát már a felszabadulás után — belterjesedés észlelhető. Ekkor 1 ha íejeskáposztát, 1 ha vöröshagymát, 1 ha paradicsomot, 1 ha zöldpaprikát, 1 ha fűszerpaprikát termesztettek. (Ezek minden bizonnyal összesített adatok, az említett növényfajtákból aligha voltak ekkora táblák

47 A kertgazdálkodás fejlődése összefüggött a javuló közlekedési és piaci értékesítési viszonyokkal. A kisipar és kiskereskedelem, az I. világháború előtti időszakhoz képest fejlődött. 1938-ban 4 kiskereskedő és italmérő élt a községben. A kisiparosok nevét és foglalkozását is ismerjük: Czaun István és Dömény Antal kovács, Hallgató István hentes és mészáros, Harangozó István daráló, Horváth István géplakatos, Király Béla bognár, Márton Mihály csizmadia és cipész, Oláh Károly daráló, Szabó Imre fodrász.

48 Ezek a kiskereskedők és kisiparosok az akkori szolgáltatói igényeket döntő mértékben már ki tudták elégíteni. Kiegészítésül a szárhegyi lakosok, főleg a mezőgazdaságból élők, tehenet, sertést és baromfit tartottak. Az állattartást nehezítette az a körülmény, hogy mindössze 51 holdnyi közlegelő állt rendelkezésre. 1935-ben a kőszárhegyieknek 86 db szarvasmarhájuk volt, de ennél a számadatnál fontosabb, hogy a magyar fajta helyett a sokkal gazdaságosabb szimenthali és pirostarka fajtákat tartották, magyar fajta inkább csak mutatóban maradt, 5 darab. Az 1940-es évekre a szarvasmarha-állomány csaknem megduplázódott és a magyar fajta teljesen eltűnt. A szarvasmarha-állomány megoszlása.

49 Borjú NövendékTehén Bika Összesen 12 56 101 1 170 A község sertésállománya 1935 és 1942 között csökkent. 1935-ben 497, 1942-ben 246 sertést tartottak. Az állomány csökkenése valószínűleg összefügg a kukorica-vetésterület csökkenésével is. Mind a szarvasmarhát^., mind pedig a: sertést, elsősorban a családi szükségletek kielégíii > 115