Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Várnai Tamás: Kőszárhegy

Várnai Tamás: KŐSZÁRHEGY Űtifalu alaprajzú település Nyugat-Mezőföld északi részén. A község központi belterülete (160 ha) a Szárhegy déli lábánál fekszik, a balatoni műút mentén. Felszíni domborzatának kialakulása és fejlődéstörténete azonos volt a szomszédos Polgárdiéval. Területének (592 ha) nagyobb része homokos, agyagos medenceüledékekből felépült, féloldalasan kibillent pannóniai táblarög, amely enyhe, szelíd hajlással délkeleti irányban lejtősödik, s a község határán túl közel vízszintes lösztáblába simul bele. A táblarög a jégkorszak első felében eróziós—denudációs terület volt. Felszínét a Sárrét besüllyedése előtt a Bakonyból leszaladó vízfolyások erodálták, majd erősen letarolt és völgyelésekkel felárkolt területén az utolsó jégkorszakban 6—8 m magas lösztakaró képződött. Gyengén tagolt, enyhén hullámos lösztakarta felszínéből a község felett ókori kőzetekből álló magános hegyrög emelkedik ki, ez a Szárhegy (228 m) a polgárdi Somlyó (225 m) ikertestvére. A két rögöt egymástól lealacsonyodó denudációs nyereg választja el. A túlnyomóan kristályos mészkőből és dolomitos mészkőből álló kicsiny hegyrög tulajdonképpen a Velencei-hegységtől a Balaton-felvidékig húzódó egykori kristályos hegyvonulat felszínen maradt darabja. Még néhány környékbeli szigetrög (Kőhegy 228 m, Belátó 214 m) kivételével a hegység további részlete a mélybe süllyedt, s a harmadidőszaki tengerek üledékei elfedték. A kicsiny hegyrögöt töréses és gyengén felboltozódásos szerkezet jellemzi. Délkelet és kelet felől erősen pusztuló denudációs lejtők határolják. A kisközséget a szomszédos településekhez hasonló éghajlati adottságok jellemzik. Nyara mérsékelten meleg, napsütése bőséges (napsütés évi összege 2000—2050 óra) tele enyhe, évi csapadéka (570 mm) mérsékelt. Vízháztartása veszteséges, az évi átlagos vízhiány 100—125 mm, ami arra utal, hogy a község területe vízben nem bővelkedik. A vízszegény területet csak csekély számú időszakos felszíni vízfolyás jellemzi. Mezőgazdasági területeit réti csernozjom, típusos mészlepedékes csernozjom és köves-sziklás váztalaj borítja.

1 Kiss Lajo szerint a Szárhegy helynév kopasz hegyet, tar hegyet jelent. E név vonódott át a településre. A „Kő" előtag a kőfejtésre utal. Először 1864-ben említik Szárhegy, Szőlőhegy néven. [Fejér Megyei Történeti Évkönyv (FMTÉ) 6. 295. old.]

2 Vannak adataink arról, hogy ez a település 1870 körüli években hegyközséggé szerveződött. Gyér forrásaink az ismeretlen szerző való-