Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Somkuti Éva: Újratelepedés Székesfehérvárra 1688 után

A lakosság nagy része Vas, Veszprém, Komárom és Győr megyéből visszatért magyarokból, az osztrák örökös tartományokból elindult telepesekből és valószínűleg még a török alatt idevándorolt rácokból állott. A magyar népelem túlsúlya egyértelmű volt. Még két népcsoport képviselőit kell megemlítenünk: a törököket és a cigányokat, bár létezésükön kívül semmi részletesebb adatunk nincs róluk, se nevüket, se foglalkozásukat nem tudjuk. A Belváros hét házában laktak törökök a 14., 22., 105., 106., 149., 177. és 233. szám alatt: foernina Turcica, rimanente Turca, una foernina Turca megjelöléssel.' Ez a tény utal az 1638. május 9-én megkötött kapitulációs szerződésnek arra a pontjára, hogy a 18 év feletti keresztény asszonytól és török atyától született gyermekeket a szabad elvonulást kapó törökök magukkal vihessék. A kereszténnyé vált törökök, vagy a 18 évesnél idősebb keresztényből lett török férfiak és asszonyok pedig tetszésük szerint a városban maradhassanak,

2 A cigányok ittlétét két adat bizonyítja. Báró Cheverelle városparancsnoknak 1690-ben Vánossi Lőrinc harmincados-provizor meglévő 2 házához szőlőket, szántókat, kaszálókat és réteket adott. Az ingatlanok között volt egy nyárilak is, amelynek elhelyezkedését a consignatio így jelölte: Ein lusthaus sambt dem Plaz bey dem Zigainer Thor? Az említett Cigánykapu vagy Cigányok kapuja azonos a Csíkvári kapuval. Az utóbbi elnevezés a névadás egyik szokásos módjáról vall: a kapu azon helység nevét kapta meg, amely felé vezető úton elhelyezkedett. Erre utal Fehérvár másik két kapujának elnevezése is: a Palotai, illetve a Budai kapu. A török uralom megszűnése után a város déli részén élhettek a cigányok s csak a Csíkvári kaput használhatták. Elképzelhető, hogy a város déli kapuja egy, a sajátos használatra mutató ragadványnevet kapott/' 1690. április 19-én a magisztrátus feliratot küldött a bécsi kamarához, amelyben elintézésre váró kérelmeit és sérelmeit sorolta fel. A 10. pontban támogatást kért a cigányok eltávolításához: wegen Abschaffung der zugainer:' A város betelepítése gazdasági, politikai és társadalmi okokból egyaránt fontos volt. A betelepedés a 18. század első harmadáig spontánul folyt, bár a berendezkedő abszolutizmus kormányzati elveit nem nehéz már ekkor felismerni. A provizor, Vánossi Lőrinc vezette a telekhivatalt Johann Friedrich Retel telekhivatali ellenőr segítségével. A házakat, telkeket olyanok kapják „akik véglegesen letelepednek, a várost építik, polgártársaikat megbecsülik, a rendet szeretik és megőrzik, katolikus hitben nevelkednek és akiket fegyelmezni lehet."

6 A telekhivatal működését 1688 és 1698 között szórványosan fennmaradt ház- és teleklevelek, ház adásvételi szerződések bizonyítják. A város első telekkönyve 1698-ban a 3 városrész, Belváros, Palotai és Budai külváros szerint veszi számba az ingatlannal redelkező polgárokat. A 18. század első harmadáig ugyanis a polgárjog és a tulajdon elnyerése együttes jogi-igazgatási ügylet volt. A Belvárost 1698-ban a Palotai kaputól kiindulva, a várfal mentén haladva, tömbönként, körüljárva mérték fel, összesen 153 házat és telket vettek számba. Még mindig volt ki nem osztott üres telek. A középületek közül megemlítendő a kamara tulajdonában lévő harmincados ház