Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Katonák, kereskedők és adófizetők a hódoltságban

zetét sorolja fel. Mivel már ismert leírások szerint Székesfehérvárott 4 dzsámi, 6 mecset, 3 medresze, s 11 derviskolostor működött, az itt élő mohamedán papság számát megközelítőleg félszáz főre tehetjük.

32 A szandzsák irányításában ez a három csoport nem vált el élesen egymástól, mert a helyi tisztviselők központi ellenőrzése úgy működött, hogy ügyköreik minduntalan átfedték egymást, ami által a török tisztviselők egymás ellenőreivé váltak. Az oszmán-török katonai-polgári közigazgatás bonyolult rendszerének koordináló és ellenőrző szerepkört ellátó szervezete, a szandzsák tanácsa (divan-i liva) volt. A szandzsák katonai és polgári igazgatásának egyes vezetői, mint a szandzsák előkelői (áján-i liva) összeálló kisebb laza szervezetet alkottak, s bizonyos alkalmakkor a szandzsákbég szállásán (konakjában) összeültek, és egy kisebb körzet ügyeit megtárgyalták. Ennek a hivatalszervezetnek az alsó és középső szintjein szolgáló katonák vagy hivatalnokok hoszú időn át egyazon helyhez kötődtek. Ezek a török kishivatalnokok nemzedékeken át itt éltek, s szinte teljes mértékben fehérvári lakosokká váltak, amíg a szandzsákbégek és az ő udvartartásuk népei csupán rövid időt töltöttek el. Székesfehérvár 1601. szeptember 20. és L602. augusztus 29. között ismét a magyar királysághoz tartozott, majd újra török uralom alá került. Ebben a második hódoltsági korszakban Székesfehérvár török kormányzói a következő szandzsákbégek voltak. 7. táblázat: A székesfehérvári szandzsákbégek hivatali ideje 1602—1688 között Ibrahim bég 1604. Mehmed bég 1617. június 28. előtt Bajrám bég 1617. június 28. után Mehmed bég 1621. július 18.—július 24. Mehmed bég 1623. május 15. Szalih pasa 1642. november 14. Veli bég 1967. július 5.—július 25. Ibrahim bég 1676. július 15. Ali bég 1688. május 9—19. A 7. táblázatban megjelölt Ibrahim bég Batthyány Ferenc fogságába került. Közel ötven év múlva egy másik rab kiváltásáért vált leveleket Musztafa alajbég az 1652 körüli években Batthyány Ádámmal. Ezekben az évtizedekben nagyobb lett a szegénység, s így még az urak is kevesebb készpénzzel rendelkeztek.

33 Katonák, kereskedők és adófizetők a hódoltságban A hódoltság egész ideje alatt a fehérvári szandzsákbégek, a szpáhik és a janicsárok testületeinek székhelye Székesfehérvár városában maradt. 1602 után a székhely város biztosítására Csókakőre, Várpalotára, Csíkvárba, átmenetileg Polgárdiba kisebb török helyőrségeket helyeztek el. Székesfehérvárott 1543 után a két vallásközösséget lakónegyedek szerint osztották fel. A gazdasági élet a hatalomváltás után nyomban megindult, zajlott a helyi piac, s az átmenő távolsági kereskedelmet lebo-