Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Katonák, kereskedők és adófizetők a hódoltságban
nyolítók mindennapos tevékenysége is folytatódott. A város magját, a belső várost erős kőfal övezte, melyet vízzel telt árok vett körül. A vizesárkot három kapu szakította meg. Ezek a kapuk a várat öt külvárossal kötötték össze. A török uralom idején a külvárosok száma csökkent: 1532 körül a Budai és a Sziget külvárosokat említik. A külvárosok közül az egyikben az 1543. évi dikális adóösszeírás magyar adórovója a Szent Miklós utcát említi. (Piatea S. Nicolai in suburbio). Itt 12 portát, 22 szegényt, 6 puszta helyét és 1 bírót írt össze. Ha ezeket Összevonjuk egy-egy házingatlan fogalmába, akkor 41 háztelek létét tarthatjuk valószínűnek. 3 '' Ugyanis a porta fogalmába több gazda háztartása vagyis ingatlana is kerülhetett. Gyakori jelenség, hogy két-két gazda tett ki egy portát az adóztatásban. Ezért a portaszámot is megkétszerezhetjük. Mivel a fehérvári Szent Miklós Káptalan a Budai külvárosban működött, ezért ott mintegy 53 háztelek feltételezhető. Az 1543. évi dikális összeírásban Utca a falakon kívül elnevezésen a Sziget városrészt sejtjük. Itt a fenti számítással 32 háztelek valószínűsíthető. Ingovány falu 1543. évben 35 portával és 38 szegény hellyel került feljegyzésre, amiből 92 háztelek számítható ki. A törökök 1544. évben és az 1546. évben a belső város házairól két jegyzéket készítettek. Az elsőben „A császári kincstár részére le nem foglalt házak jegyzékében", közel 122 ház került ingatlanforgalmi illeték beszedése alá, azoké a háztulajdonosoké, akik megtarthatták házaikat. A török kincstár által lefoglalt házingatlanokat később elárverezték. A Székesfehérvárott 1546. március 3-án készült jegyzék az eladott kincstári házakat utcánként sorolja fel. A belvárosban 10 utcában 59 ház eladását, s három külvárosban pedig 19 ház elárusítását említi meg. A belvárosban egy-egy ingatlan ára 1—4000 akcse, (azaz 2—8000 magyar dénár), s a külvárosokban, ahol csupán vesszofonásos földbevájt házak állhattak 2—500 akcse, (azaz 4—1000 magyar dénár) értékű ingatlanárakkal találkozhatunk. A felsorolt 78 ingatlan vételénél, a régi és új háztulajdonos említéséből kitűnik, hogy többségük janicsár vagy más török fegyvernem tisztje, esetleg a mohamedán egyházi szervezet papja. Az ingatlan adásvételénél az árán kívül még a kincstárnak ingatlanforgalmi illetéket (tapu) kellett fizetni. Ezt akkor is beszedték, ha apja halála után egyik vele lakó gyermekére háramlott át az ingatlan öröklődése. 8. táblázat: Székesfehérvár város boltbérlőinek megoszlása 1560-ban Ács 1 Kalmár 15 Nyeregkészítő 3 Aranyműves 2 Kelmefestő 1 Ónműves 1 Borbély 6 Kerékgyártó 2 Ószeres 1 Cukrász 2 Kardkovács 5 Paszományos 1 Csizmadia 2 Lakatos 1 Szabó 1 Gyertyaöntő 1 Matrackészítő 1 Szakács 1 Hírmondó 1 Mészáros 7 Szappanfőző 2 Tímár 2 Zöldséges 4 Megnevezhetetlen boltos 49 A város kézműves és kereskedő társadalmába enged bepillantást az 1560. július 24. és december 20. közötti féléves időszakból származó
