Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688

rosrész plébániatemplomává vált, 1215-től tartják számon a történeti források.

7 A prépost népeinek külön plébániája volt a Belvárosban: a Szent Kereszt templom. Létezésének emlékét sokáig csak a pápai levelek őrizték.

8 A Rózsa Ferenc utcai romok felszínre jutása az épületet helyileg is közel jelzi az egykori prépostság, — a mai püspökség — területéhez. A szerzetesrendek közül a már említett János lovagrend jött legkorábban. Ezt a lovagokból, papokból, betegápoló szerzetesekből álló, kórházat és vendégházat is fenntartó szerzetesrendet Martyrius esztergomi érsek hívta be a. XII. század közepén városunkba és telepítette le a Szigeten. Az érsek halála után Eufrozina királyné, III. István király anyja tette lehetővé nagy adományaival monostoregyházuk és kolostoruk felépülését 1162 és 1172 között. Az érsek, — akinek közvetlen joghatósága alá tartozott akkor a királyi bazilika — és Eufrozina királyné, aki egy jeruzsálemi útja alkalmával maga is részesült az ispotályosok vendégszeretetében, az István király és Imre herceg sírjához jövő zarándokok számára szerették volna a János lovagok révén a hospitalitás szolgálatait biztosítani.

9 Szent Domonkos rendjének fehérvári kolostorát — már néhány évvel a rendalapítás után — 1226-ban számon tartja egy konventjükben kelt oklevél. 1276-ban Margit királylány szenttéavatási perében pedig azt vallja az egyik soror, hogy ami aranyat, ezüstöt, posztót, bársonyt vagy bíbort kapott Margit szüleitől vagy fivérétől, részben saját kolostorának vagy más szegényebb egyházaknak, részben a fehérvári prédikátorrend monostorának juttatta. Ugyancsak Szent Margit szenttéavatási perében említi soror Katerina, hogy 3 évig lakott a fehérvári női dominikánus zárdában, ahogy következtetni lehet, 1248—1251-ig. 1280-ban Moyes tárnokmester is végrendelkezik egy itt élő nővére részére. Későbbi forrásaink azonban nem tartják számon a zárdát.

10 Szent Ferenc rendjének kolostorát és templomát IV. László király építtette 1290-ben. Történészeink ma is vitatják, hogy a Belváros vagy a Budai külváros területén állt.

11 A várfalakon kívül a Palotai kapu közelében állt a Palotaváros és Rácváros plébániatemploma, az ágostonrendiek Szent Mihályról elnevezett egyháza, amelynek létezéséről 1303-ból van az első okleveles adatunk.

12 A magyar eredetű pálos rend valószínűleg a XVI. század elején telepedett le Székesfehérváron.

13 Okleveles források már a XIII. század elején említik Szent Imre kápolnáját, krónikáink a XV. és XVI. században a királyi koronázások alkalmával szerepet játszó két külvárosi kápolnáról, Szűz Mária és Szent István kápolnájáról is beszélnek. Istvánffy Szent Borbála kápolnáját is említi egy városon kívüli tölgyerdőben.

14 Székesfehérvár egyetlen épen maradt középkori épületét, a gótikus Szent Anna kápolnát Hentel városi polgár a temető részére a XV. század végén építtette. A XVI. század közepéről van ugyancsak okleveles adatunk az Ingovány külváros területén Szent Kozma és Demjén tiszteletére szentelt