Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— 1567: 17. tc-vel Fejér megye hódoltsági falvait ingyen munkára a pa. . lotai végvárhoz osztotta be az országyűlés. 1568. — A bazilikát fegyverraktárrá alakította át a török; — Alapon 6 kúriában 10 magyar nemes család élt. 1569. — 1569. évi decrétum 52. cikkelye szerint a magyar országgyűlésen megállapították, hogy Fejér megye Solt székét (járását) a török elfoglalta; alispánja, szolgabírája nincs, de peres ügyei vannak. Ezért a Solt szék nemesei részére Pest megye szolgáltasson igazságot (Pest vármegye adminisztrációja Fülek várában volt); január eleje. Thury Benedek a battyániaktól „nyolc eke barmát" hajtotta el; — Polgárdit feldúlták a palotai katonák; — Etyek, Sukoró, Pákozd, Gyúró, Sóskút magyar földesura Jakusith Ferenc győri alkapitány lett. A Jakusith család leszármazóit találjuk Etyeken a török hódoltság későbbi idején is; — Ez évtől Füle Veszprém várának tartozéka. 1569—1589 között a győri, tatai végvári katonák több ízben meglepetésszerűen rajtaütöttek a váli, érdi, adonyi palánkokban élő török őrségen. 1570. — Bőgöd telepítése. A török ide 9 egész és 3 fél telkes jobbágyot és 1 zsellér családot szállított; — Felsőszentiván birtok a palotai váruradalomhoz tartozik, és Thury Benedeknek a jobbágyok censust fizettek. Ez év december 29-én a polgárdi jobbágyok közölték magyar földesurukkal, Batthyány Boldizsárral, hogy évi adóban 13 tehenet, valamint sót küldenek. 1571. — Ali, székesfehérvári szandzsákbég; — Hasszán bali, a szultán harmincadosának nevezi magát. 1572. — Méhemet, fehérvári szandzsákbég; — A török erődítést végez a várban és a külvárosokban. Utóbbiakban a palánkot erősíti és új területeket kerít be; . — 1572. május 13.—júl. 16. között várfalak építésén és javításán 1020 ember dolgozott. Üj falak 12 és fél méter magasak és a földben még 2 és fél méter a fal mélysége. A falvastagság 2 és fél méter.