Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

Moha telepítését Salm, győri generális elrendelte; több csóri jobbágyot kivégeztetett a fehérvári török, mert a magyar végváriak vonulási irányát nekik nem jelezték. A bírót nyársba húzták; Menyőd faluban 17 kurialista nemesi család élt, akik között ott voltak a Menyődiek is; Szentiván (Alsó) falut betelepíti a Paksy család. A birtok 1563-ban néptelenedett el. A telepítés nem járt sikerrel, a jobbágyok elhagyták a falut. (Földesura, Paksy György győri lovaskapitány 1576-ban ismét megkísérli a telepítést.) 1574. Batthyán város és a tanyáknak urai: Batthyány Farkas, Batthyány Ferenc, Batthyány Orbán. Fehérvárhoz tartozik Urhida és Tác. Utóbbiban egy „kanonok pap rétjéről" van adat, amely Batthyány Farkas főkapitány kezében van, és a rét után 1000 akcse a jövedelme"; A Batthyán falu hídjától (csíkvári átjáró a Sárvízen) a kocsik után 1 akcse vámot szedtek, 50 darab só után 1 darabot kellett átadni a török vámosnak; Rendelkezés arról, hogy a csíkvári vámnál a török Székesfehérvár várának és városának lakói, ha gyalog mennek át a hídon vámot ne szedjenek tőlük, egyébként vámkötelesek lesznek; Malmok Fehérváron Szigetpusztán van Hasszán malma (egykerekű malom), Fehérvár közelében van Haszá,n Boszna. malma Mohammed bég malma Hadzsi Bektas kolostora javára Ahmed bég malma Kincstári lőpormalom; Fehérvár magyar lakói a szőlők után a musttizedet a szandzsákbégnek fizetik; A magyar lakosság kezén lévő szőlők után a török kincstárnak tizedet adtak. A mohamedánok a szőlők után a következőképpen adóztak: ha maguk telepítették a szőlőt, akkor dönümöt adtak, ha vásárolták, akkor tized járt a szőlő után a kincstárnak; A fehérvári kertekben jelentős zöldségtermelés folyt (káposzta, hagyma), de a kender és a len termelése is számottevő; A fehérvári külváros magyar lakossága két pusztát művelt meg a város határában, továbbá Tácot és Űrhidát, melyek ugyancsak puszták; Kivégzés történt Fehérváron. A bíróság határozata mellett a bűnöst a szandzsákbég embereinek adják át; A magyar származású Dzsáfár pasa 1574—1595 között fehérvári szandzsákbég. Fehérváron „Dzsáfár pasa leshelye" nevű helyet ismernek a 17. sz. közepén; 1574-től a székesfehérvári szandzsákban 25 nahijét találunk (a fehérvári, palotai, veszprémi, pápai, devecseri, győri, sümegi, sárvári, vázsonyi, somlói, tihanyi, jánosházi, csobánci, vasvári, szentgáli, szent-