Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Szakály Ferenc: Székesfehérvár visszafoglalása 1688. május 19-én

Szakoly Ferenc: SZÉKESFEHÉRVÁR VISSZAFOGLALÁSA 1688. MÁJUS 19-ÉN A tisztesség azt diktálja, hogy előre bocsássuk: jelen előadás ..idegen tollakkal ékeskedik", hiszen Székesfehérvár visszaszerzésének eseménytörténetét — főként Paolo Zenarolla, székesfehérvári prépost egykorú művei alapján — már hatvan esztendővel ezelőtt tisztázta Sebestyén József, amelyhez 1971-ben — a Batthyány család Budapesten és a Hofkriegsrat Bécsben őrzött anyagából — értékes adalékokat közölt Jenéi Károly. Mivel ez az esemény a felszabadító háború azon — 1689-ig tartó — ..felfutó" szakaszába esik, amelyet Európa-szerte élénk érdeklődéssel követtek'

2

, mind a hazai, mind pedig a külföldi levéltárakból kerülhetnek még elő olyan adalékok, amelyek hozzájárulhatnak a történtek apróbb részleteinek pontosításához. A Buda visszavételének 300. évfordulójára megjelentetett levéltári felmérések alapján azonban bízvást állítható, hogy ezek aligha változtatnak lényeges mértékben a kialakult képen;' így aztán a Székesfehérvár visszafoglalásáról, annak 300. évfordulóján megemlékezőnek az a kényelmes kötelessége, hogy a két tanulmány eredményeit egységes összképpé rendezze, a belőle kibontható további lehetőségekre rámutasson, s felvázolja az esemény szélesebb távlatait/' Székesfehérvár visszaszerzésének kérdése legott az 1683-ban indult és Magyarország felszabadításával végződött keresztény offenzíva megindulása után élénk és szenvedélyes viták tárgyává vált. Ezt azonban nem a vár falainak és őrségének ereje, hanem stratégiai jelentősége indokolta. Ha a bécsi hadvezetés úgy dönt, hogy a szélekről kezdi meg a hódoltság felszámolását, ekkor a kínálkozó célpontok közt, ha pedig úgy, hogy közvetlenül a magyarországi hódoltság székvárosának, Budának megtámadásával próbálkozik, török hadműveleti bázisként mindenképpen számolnia kellett vele.'' Érthető hát, hogy a magyar csapatok már 1683 őszén hozzákezdtek a székesfehérvári török őrség nyugtalanításához és utánpótlásának elvágásához, illetve 1683 novemberében Veszprémből a „budai törököknek Fehérvárra áttelepülését", vagyis: odamenekülését jelentették.

r> Miután a Haditanács végül is Buda ostroma mellett döntött, Székesfehérvár — a hozzá legközelebb eső szandzsákszékhely — sorsa szoros összefüggésbe került Budáéval. Közelebbről: mind az 1684-es, mind az 1686-os ostrom idején a török felmentősereg támaszpontjául és biztosítékául szolgált. 1684-ben, a július 22-én Érdnél elszenvedett súlyos veresége után ide vonult vissza, és itt rendezte seregének sorait Musztafa