Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Szita László: A törökellenes felszabadító háború Kelet-Dunántúl térségében 1685 – 1688

dőlt, s csak idő kérdése, hogy a blokádot milyen módon, milyen erőkkel és gyorsan szervezik meg, hozzátéve még, hogy ha a körülötte lévő palánkok és várak is elesnek, a legkisebb reményük sem lehet hosszabb ellenállásra, bármennyire is megátalkodottak és bátrak. Mint közismert tény, az év őszén elesik Csókakő, Palota, Battyán és ezután a gyűrű szorosabban fogta körül Fehérvárt. 1688. évi főhaditanács naplójába tekintve, a március 20-i (tudomásom szerint első teljes) ülés, amelyen ugyan Miksa Emánuel nem volt jelen, döntött Fehérvár sorsáról. Mint talán kevésbé ismert tényt jelezhetem, első feladatként szerepelt az 1688. évben megindítandó hadműveletekben Székesfehérvár azonnali ostromának megkezdése május legelejére tervezve. Az áprilisi haditanácson azonban ez. ismét lekerült a tárgyalóasztalról, s miután a bajor választó reménynél többet táplálhatott a fővezérséget illetően, Belgrád elleni hadművelet minden mást elnyomott a vitában. Végül is olyan aspektusból került elő Székesfehérvár, hogy miután Eger is a blokád révén jutott az elmúlt esztendő végén a császáriak kezébe, ezt Székesfehérvár esetében is lehetségesnek, sőt biztosnak tartották. A haditanácsban a közben beérkező Caraffa és Heister, teljes mértékben a Belgrád elleni ostrom mellett kardoskodott, s Székesfehérvár mintegy 200 fős helyőrségének felszámolását blokád útján tartotta végrehajthatónak, amelyet 1688. februárban Győrött megtartott hadsereg-haditanács határozatai szerint, melyet akkor még Lotharingiai terjesztett elő, már javasoltak. Most a bécsi haditanács quasi megújítva e döntést, császári parancsként adta ki, hogy március végén csapatösszevonást kell végrehajtani, és 10 ezrednyi erő teljesen zárja körül a várost úgy, hogy gyorsan elérhető legyen minden különösebb áldozat nélkül a kapituláció. Főparancsnokul gróf Batthyány Ádám generálist nevezték ki, mint aki irányítja és végrehajtja e székesfehérvári hadtest mozdulatait. Források Bayerisches Hauptstaatsarchiv, Abteilung IV. Kriegsarchiv. München. B 8. c. 55. a. » Österreich. St. Arch. HHSA. H—L. 50—51. D. (Lotharingiai Károly hadinaplója). General Landes Archív Karlsruhe. 51. sz. 46 3708—1637 1688. Tobias von Hasslingen báró, vezérőrnagy, hadsereg főszállásmester parancskönyve és hadinaplója az 1687. évi hadjáratról. Budától—Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686—1688. évi török ellenes hadjáratok történetéhez. Pécs, 1987. Szerk.: Szita László.