Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
Az inasok az ismétlő iskoláért se nagyon lelkesedtek: 1809-ben az iskolák igazgatója jelentette, hogy nem látogatják. A tanács erre elrendelte, hogy „kötelező az inasoknak az ismétlő iskola látogatása, vallásoktatás hallgatása". Közölték egyúttal a mesterekkel, hogy inasaikból az ismétlő iskola nélkül nem lehet legény. Ennek ellenére volt olyan év, amikor csaknem minden tanuló elmaradt. Ilyenkor a céhbiztosok újból és újból felhívták a mesterek figyelmét a fentiekre. Mindössze annyi engedményt adtak, hogy — mivel az iskola vasárnap 9—11 óra között volt — a legények más időpontban menjenek templomba. 00 A kérdés ennek ellenére sem volt megoldva. Fentebb már láttuk, hogy Farkas Ferenc nagyprépost 1846-ban tervezte ipari tanoda alapítását. Say István tanácsnok, a helyi tanodák igazgatója pedig ugyanebben az évben — a királyi főigazgató leiratára hivatkozva — javasolta vasárnapi iskolák létesítését.' 0 Magániskolák Magániskolák már igen korán léteztek városainkban, Sopron város 1612-ben statútumot alkotott ezek megszüntetéséről: ,,A polgárok azonban tarthattak pedagógust, de a gyereket akkor is az iskolába kell járatni." Fehérvárott 1744-ben olvashatunk először magániskoláról, amelyet a tanács zugiskolának (Wíenkel-Schule) minősített és betiltott. Ez azonban nem sok eredménnyel járt, mert 1762-ben újból felbukkan a Budai külvárosi zugiskola és a kaszárnyában létesített magániskola, „amelyet felsőbb rendelet ellenére állítottak fel". 1787-ben Gündel Ágoston, volt pálos, adott magánórákat a városban. 71 A város általában nem támogatta magániskolák létesítését: 1822— 1839 között öt ilyen kérelmet utasított el. A kérelmezők között volt katonai nevelőházi tanító és volt olyan, aki a saját lakását ajánlotta fel iskola céljára. A kérelmezők rendszerint a kevés iskolára, a tanács a felsőbb rendeletekre hivatkozott. 72 De volt akivel kivételt tettek, mint pl. 1823-ban Kuntsek Lipót, a pesti agg katonák házából való káplárral. 1829-ben Zalay Ferenc azzal kapott meg egy városi tanítói állást, hogy „a magántanításban is bemutatta igyekezetét". 1831-ben Izsányi János volt iskolamester kapott — egy évre — magántanításra engedélyt. 1844-ben Veisz Ferdinándnak engedélyezte a tanács a letelepedést és a magántanítást. 73 1818-ban Frey Ágoston a nagyhantosi uradalomból francia iskola nyitásáért folyamodott. Az engedély megadását a tanács az uradalomtól hozott bizonyítványtól tette függővé, „addig mint jövevénynek, számos ifjúságot nem lehet a kezére adni". A francia iskola azonban kétségtelenül megindult; 1827-ben Lehman Tódor tanította a francia nyelvet, miután oklevelét bemutatta. 1839-ben Engerlain József volt a francia nyelvmester. 7,1 1831-ben kérte Zöllner József táncmester, hogy a városban tánciskolát nyithasson. A tanács ezt — kifogás nem lévén ellene — meg is adta neki. Két év múlva Telupi Ferenc kapott hasonló engedélyt, „mivel elég ajánló levele van." 75
