Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Görögkeletiek
nevezését, ha az állás üresedésben volt. Az 1820-as évektől megfigyelhető, hogy a biztost a polgárok választják és a tanácstól kérik a megerősítést. A tanács ezt minden esetben meg is tette. 221 A felügyelő legfontosabb feladata a pénztárak és a számadás ellenőrzése, illetve néha ez utóbbi elkészítése. A felügyelő mindig jelen volt, ha új pénztárnoknak adták át a kasszát. 1835-ben az átadáskor a tanács megbízta az ügyészi hivatalt: adjon véleményt a Szent Sebestyén templomi pénztár eredetéről és mibenlétéről. 222 Az egyházi biztosok díjzást nem, vagy csak ritkán kaptak. 1745-ben pl. Steyer György 10 forintot és 10 mérő kevert gabonát kapott. Igaly Ferencnek 1771-ben „a templom körüli szolgálataiért" 110 akó bora utáni taksáját elengedte a tanács. Ö volt az, aki 1775-ben jelentette, hogy; a főoltár elkészült. 1340-ben Unger György kérte, hogy abban az évben is borkéregetést tarthassanak. Az engedélyt megkapta. 1344-ben Simli József kérte a katonai beszállásolás alóli felmentését. A tanács határozata: „Mivel a hivatalt fizetés nélkül látja el, amíg azt viseli, felmentjük. Erről a szállásmestert tudósítjuk". 22 '' Az egyházi biztosok a polgárság középső rétegéből kerültek ki. Mivel semmi, vagy kevés jövedelemmel járt, viszont befolyást és tekintélyt jelentett, mindig volt aspiráns. Gyakran két biztos (esetleg templomépítési) is működött. A belvárosi templom biztosai voltak: 22 '' Takács János, Month Imre 1694, Gazdagh György, Mittermayer Mátyás 1721—1727, Krismanics Mihály, Gábor János 1727—1737, Kovács György tanácsos 1737—1747, Poss Ignác 1747—1762, Igaly Ferenc 1762—1779, Liebentridt János 1780—1806, Miskey Ferenc 1796—1806, Eder József szószóló 1806 —1824, Ybl Miklós 1824—1845. A Szentháromság kápolna biztosa 1833ban: Halbauer József. 22j A Szent Sebestyén templom biztosai 22 '': Augsperger Lőrinc 1743— 1745. Steyer János György 1745, Miskey Ferenc 1788—1809, Braun József' 1809, Farkas (Wolf) János 1809—1821, Holler Lipót albíró 1812— 1324, Hentzinger János 1324—1834, Walch Antal 1834—1835, Grundbeck Ferenc 1837—1840, Vass János építési felügyelő 1840, Miskey Ferenc építési felügvelő 1840, Unger György pénztárnok 1840—1844, Simli József 1844—1848, Boldizsár Simon 1848. B) GÖRÖGKELETIEK A város a görögkeletieket az előző korszakból örökölte és —• mint a városi kiváltságlevélnek ellentmondó csoportot — megtűrte a városban. A fehérvári rácok egy része a török után szétszéledt Pestre, a Tisza— Maros vidékére; a városba is települtek viszont más vidékről (pl. Adonyból). De jöttek egyenként is, amint a polgárok jegyzéke mutatja. 1707ben pl. Kis Andrást, 1714-ben Erdéli Andrást (ő egy belvárosi telket is kapott), a későbbi időben (1753) a pétervári születésű Kerovics Jánost, 1757-ben Ergovits Rózsát vették fel. Ez utóbbi érdekében a helytartótanács is írt a városnak. A betelepülők csaknem kivétel nélkül különböző szintű kereskedők, akiket a helybeli kalmárok nem néztek jó szemmel. 22, így természetes, hogy a magistratus, amelyben a kereskedőknek nem kis befolyása volt, igyekezett nehézségeket támasztani a költözés elé.
