Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nevezetes családok
szerint az Ybl név már 1714-ben előfordul a fehérvári kereskedők listáján. Az ÜbZ névvel 1747-ben találkoztunk először, amikor Übl Domokos házára 400 forintot tábláztak be. 1749-ben újabb 1200 forinttal terhelték meg az ingatlant. 5 '' YbZ Miklós kereskedőt (Vértes József adatai szerint már 1774-től a Kereskedő Társaság tagja) a tanácsülési jegyzőkönyv 1776—1777-ben említi először. 1787-ben Ybl (Übl) Miklós és felesége, Terézia javaira több mint 7000 forintot tábláztak be különböző bécsi kereskedők követelésére. 1788-ban viszont Hpllner Lipót, az Ybl-hagyaték gondnoka 800 forintot tábláztatott be egy fehérvári polgár javaira. 50 YbZ Miklós (a fenti Miklós fia) kereskedő 1808-tól kezdve szállította a városi kancellária számára az írószereket és egyéb szükséges dolgokat. Később a beszerzést árverés útján adták ki a kereskedőknek. Ybl, Ruszwurm, János, Landherr József, Kirschmajer István és Tschida János társaságában pályázott a szállításért. Ybl 1 rizma kancelláriai median-papírt 15, registerpapírt 11, beflöldi postapapírt 9, nagy conceptet 7, egy tucat spanyolviaszt 4 váltó forintért, 1 óniront 1 váltó forint 30 krajcárért adott. A többi kereskedő ennél olcsóbban nem tudta adni, így az árverést Ybl nyerte. Ö szállított az iskolák részére is szereket, köztük spongyát 57 1831-ben, az epemirigy alkalmából, Ybl a szegények gyógyítására 136 Ft értékben szereket szállított a városnak. Árult salétromot és puskaport is, ezt a grazi tüzérparancsnokság leveléből tudjuk. Ebben a vármegyén keresztül küldött iratban a parancsnokság kérte YbZ Miklóst kötelezni, hogy a boltjában található puskaport és salétromot írja össze, illetve váltson új engedélyt. Ybl azt felelte, hogy ő puskaport és a salétromot ugyanúgy másik kereskedőtől vette, mint a többi árut, és így a vámot is megfizette utána. Engedélyt csak akkor kér, ha a parancsnokság ellátja a boltját vámmentes puskaporral. 58 Ybl boltja a belvárosi plébániaház (sarokbolt) alatt volt. Ezért 1829ben 300 forint bért fizetett a városnak. Más bérlő a háromévenként tartott árverésen nem is jelentkezett. 59 A kereskedők között megbecsült személy: az 1330-as években a Kereskedő Társaság elöljárója. Ilyen minőségben többször szerepelt a tanács előttj új kereskedők felvételekor. 1835-ben rajta kívül csak Tschida János kapott engedélyt a helytartótanácstól arra, hogy akármely remeket és készítményeket Bécsbe, az ipari kiállításra minden fizetés nélkül f elküld jön. 00 Fivérével, Józseffel felváltva, vagy együtt bérelte a vásári jövedelmeket, valamint a bor- és pálinkaakcisát. 1821-ben panaszt tett a nemes személyek ellen, akik marhákkal kereskedvén, a vásárok alkalmával sem helypénzt, sem kövezetvámot nem akartak fizetni. A tanács szerint a nemesek kövezetvámot sohasem fizettek; helypénzt is csak akkor, ha ikereskedésre vett marhákat árultak. Ha a saját majorjukból valókat, akkor nem. YbZ Miklós a háromévi bérleti díjból 1000 váltó forint megtérítését kérte. Arra is hivatkozott, hogy a marhavész miatt több vásár elmaradt, vagy a felhozatal csökkent. A tanács mindössze 250 forintot engedett el neki. 01
