Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nevezetes családok
1836-ban, amikor YbZ József bejelentette, hogy a temérdek veszteség miatt nem vállalja tovább a bor- és a pálinkaakcisa bérletét, Miklós vette át tőle. 6 ' 3 YbZ (ÜbZ, UibZj József kereskedő Miklós fivére volt. 1818-ban arra kért engedélyt a tanácstól, hogy a cenzúra által engedélyezett könyveket a helybeli közönségnek bérért kölcsönözhesse. A kérést a helytartótanács nem engedélyezte. 63 1819-ben pályázott a városi kamarai állásra. Jótállója, nénje özvegy Zutrungné, 10 000 forintról adott kötelezvényt. 64 1825-ben mint a vásári jövedelmek bérlőtársa kérte, hogy az új sorompón belüli Kis utca végén az árkot a város javíttassa ki, mert ott a kocsik vám nélkül járnak be. Ö is panaszt tett a nemesek ellen, akik akcisa nélkül hozták be a bort a városba. A tanács azonban azt felelte: „Nem tudja bizonyítani, hogy kereskedés céljából hozták be bort. Figyelje őket és ha eladják, indítson ellenük követelést". Előfordult az is, hogy a vásárbíró a vámcédulákból 140 váltó forinttal adós maradt. 65 Az akcisaszedés előmozdítására a tanács egy írnokot állított mellé, aki napibér nélkül szedte be a kintlévő akcisát. A város kidoboltatta, hogyj vásár idején tilos a vasárnapi árulás, mert az Yblnek kárt okoz. Ybl védőőröket kért, mert gyakran fenyegették, amikor a helypénzt szedte. Előfordult, hogy nem akartak fizetni és ő ezért elvette az útilevelüket. A tanács azonban nem adott neki védőőröket, „mivel az alku erre nem terjedt ki. De ha jelent, akkor segítséget kap." 66 YbZ József 1832-ben tanúlevelet kért a magaviseletéről, mert el akart költözni a városból. A bizonyítványt a jegyzői hivatal kiállította, de a következő évben még a városban tartózkodott. 1834-ben azonban már Miklós fivére fizette ki helyette a bérleti díjat, amit levélben közölt Józseffel. 67 Egy másik családtag, YbZ Lajos, 1829-ben becsületbeli aljegyzői állásért folyamodott a városhoz. A hivatalt 1832-ig töltötte be, ekkor lemondott. Utódja König József lett. GS Az YbZ család a kereskedésen, bérleteken kívül sok minden mással is foglalkozott. YbZ Miklós volt az 1840-es években a lotteria-szedő. A császári és királyi sorsjáték-igazgatóság 1842-ben kérte a tanácsot: zárja be az Ybl Miklós úrnál lévő sorsjáték-szedést, és egy másik bizalmas egyént ajánljon erre, aki az 1000 ezüst forint biztosítékot le tudja tenni. YbZ Miklós erre kijelentette, hogy a lotteria szedhetését nem akarja másra átruházni, amíg kérésére a kamarától válasz nem jön. A budai lotteria hivatal az év decemberében elvette a lottó-játék szedését Ybl Miklóstól és Gebhardt Ignácnak adta át. Ezt a senatus hajtotta végre. 69 YbZ MiZcZós kereskedő — amint ez már az eddig elmondottakból is világosan kivehető — igen élénk kapcsolatot tartott fenn nemcsak a helyi, hanem távoli, külföldi kereskedőkkel is. 1790-ben kapta meg a fehérvári városi bíróság Bécs város bírójának a megkeresését; eskesse meg és küldje el YbZ Miklós vallomását egy adóssággal kapcsolatban. 1824-ben prágai váltót, 1825-ben bécsi üzleti-könyvi kivonatot, 1834ben egy-egy soproni, pesti, bécsi; a következő évben nagyszombati kereskedő több ezer forintos követelését táblázták be — készpénzfizetés helyett — Ybl Miklós ingó és ingatlan javaira.' 0 FMTÉ 4 49
